Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 25. hétfő - 11. szám - Volner János (Jobbik) - a pénzügyminiszterhez - „Mikor kíván a Kormányzat gátat szabni a bankszektor profitéhségének?” címmel - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
228 Érdekes módon nem beszélt a 2014es banki eredményekről, a 2015ösről és a 2016osról. 2014ben a bankszektor jelentős veszteséget könyvelhetett el, de ugyanígy 2015ben is, és 2016ban pedig nem volt nyereségük. Hogy ez minek köszönhető, ezt nyilván ön is tudja. Annak köszönhető, hogy a Fideszkormány a devizahitelezési válságot megoldotta. (Moraj a Jobbik padsoraiból.) Ennek egyik következménye volt, hogy a bankoknak 1000 milliárd forintot kellett jóváírniuk a hitelt felvevőknek, azért, mert az árfolya mnyereséget rosszul könyvelték el, illetve a szerződéseket - ezt a bíróság is kimondta - egyoldalúan könyvelték el, egyoldalúan értelmezték. Ezért 1000 milliárd forintba került ebben a három évben a bankoknak ez a manőver. Tisztelt Képviselő Úr! Ha kicsit utánanézünk a 2016os banki eredményeknek, akkor kiderül, hogy nem igaz, amit ön mond, hogy a bankok nyeresége 2017ben azért lett az előző évekhez képest magas, egyáltalán azért lett nyereség, mert azt a magyar magánszemélyek, a magyar vállalkozások fizet ték meg a bankoknak. Ha utánajár ennek, akkor ön is rájöhet, hogy a jelentősen megképzett céltartalékokból értékvesztést tudtak visszaírni 2017ben a magyar bankok, amely a nyereségük egynegyedét, egyharmadát képezte, tehát ez egy könyvelési manőver volt. Azontúl azt is el kell mondani, hogy az egyik bank jelentős osztalékot kapott külföldi leánybankoktól, aminek semmi köze a hazai bankok működéséhez, és ez annak köszönhető, hogy régiós terjeszkedése volt az adott banknak. A bankok maguk elmondják, hogy a k amatozásból eredő nyereségük, a hitelezés és a betétek közötti különbség egyre csökken. A jövedelmezőségüket ugyancsak javította, hogy a működési kiadási költségeken jelentősen tudtak javítani a bankok. Azt gondolom tehát, hogy ez a kép, amit ön felfest, c salóka, és nem fedi a valóságot. Ami pedig a banki különadót illeti, szeretném önnek elmondani, hogy Magyarország 2010ben már bevezette a banki különadót. Ha hiszi, ha nem, 14 európai uniós ország követte még ebben Magyarorszá got. Igaz, hogy az elmúlt évben csökkent a bankadó mértéke, de azt is tudnia kell, hogy ezzel a 0,21 százalékkal az Európai Unióban még mindig a legmagasabb terhet szabja ki Magyarország a bankokra. Nem véletlenül kérték a bankok, hogy csökkentse a magyar állam, a magyar kormány a bankadónak a mértékét. Ami a tranzakciós illetéket illeti, itt jó hírrel szolgálhatok, hiszen a beterjesztett adótörvény lehetővé teszi, hogy a magánszemélyek 20 ezer forintig illetékmentesen tudják majd a pénzügyi műveleteiket, a lakossági átutalásokat elvégezni. Ezzel, azt gondolom, ezen a területen valamennyire előre tudunk lépni. Azt hiszem, hogy az ön által elmondottak nem valósak, hiszen ön is azt mondja: nem vitatjuk, hogy a mikro- és makroszintű gazdaság fejlődéséhez szüksé g van egy stabil és kormányzati gazdaságpolitikát támogató bankszektorra. Na, mi pontosan erre törekedtünk az elmúlt évben, hogy működőképest bankrendszer legyen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Magyarországon, ami teljesül t. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) ELNÖK: Kérdezem képviselő urat, elfogadjae a választ. VOLNER JÁNOS (Jobbik) : Államtitkár úr, én a tényekről beszéltem. Az tény, hogy a bankszektor 694 milliárdos nyereséget ért el tavaly, és az is tény, hogy önök kevesebb, mint felére csökkentették a bankadó összegét, miközben egyébként rekordnagyságú nyereséget érnek el a bankok Magyarországon. Az viszont nem tény, amit ön állít, államtitkár úr: önök nem mentették meg a devizahiteleseket! Ha nem h iszi, akkor jöjjön el a legközelebbi devizahitelestüntetésre, álljon oda Z. Kárpát Dániel képviselőtársam mellé, és kérdezze meg a devizahiteleseket, hogy mennyire lettek ők megmentve. Biztos vagyok benne, államtitkár úr, hogy ők majd elmagyarázzák önnek ennek a megmentésnek minden tényét és körülményét.