Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 20. szerda - 10. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik):
192 kormánykoalíció tagjaként megalkuvó, és a magyar közösség legalapvetőbb érdekeit elárulva lapítanak a betelepítések kapcsán. Igen, betelepítésekről beszélünk, Délvidék magyar településeire ugyanis továbbra is folyik a Koszovóból elmenekült, többségükben anyanyelvű és muszlim vallású cigányok beköltöztetése. Jelenleg a legkomolyabban érintett település egyébként Martonos, és ez ellen az ijesztő folyamat ellen a magyar kormánynak egyetlenegy szava sincsen, ami már csak azért is mélyen felháborí tó, mert látjuk azt, hogy hogyan zajlik és hogyan dübörög a migránsellenes kampány Magyarországon, de amikor a Délvidéken magyar falvak etnikai viszonyainak az erőszakos megváltoztatásáról van szó, önöknek ehhez nincsen szavuk azért, mert a VMSZ a szerb ko alíció része, ők pedig a pénzért és a hatalomért ezt az árat sem tartják túl drágának a hallgatásukhoz és a szerb hatalommal való együttműködéshez. Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök nemzetpolitikája végtelenül egyszerűvé és egysíkúvá vált. Számolatlan mér tékben öntik a pénz külhonba, sokszor teljességgel ellenőrizhetetlen módon, és szépen begyűjtik a szavazatokat, cserébe viszont a külhoni magyarság valódi problémáiról és a szomszédos országok kisebbségellenes jogsértéseiről szemérmesen hallgatnak, nehogy valamilyen fennakadást okozzanak a kiváló magyarszerb vagy éppen magyarszlovák kapcsolatokban. Önöknek sajnos tényleg fontosabb Orbán Viktor miniszterelnök európai ambícióinak kiszolgálása (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , mint a magyar nemzeti érdekek és a külhoni magyarság ügyének védelme. Szégyelljék magukat, hogy senki nincs itt a kormány részéről, aki minderre válaszoljon! Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Tisztelt Ház! Apáti István képviselő úr, a Jobbik képviselője: „Új „üzlet” a keleti határon” címmel jelentkezett napirend utáni felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A címből nem lehet egy értelműen megállapítani, hogy miről is szeretnék én beszélni; elöljáróban szeretném leszögezni, hogy nem a nagy és szomorú múltra visszatekintő cigarettacsempészetről vagy embercsempészetről szeretnék beszélni, amely régóta jelent nagyon komoly kihívást a magyar hatóságok számára a magyarukrán határon, hanem a nyugdíjbizniszről szeretnék beszélni, tisztelt képviselőtársam. Én magam 3040 kilométerre lakom a magyarromán, illetőleg a magyarukrán határtól - vagy a Romániának és Ukrajnának nevezett államalak ulat határától, talán így pontosabb a megfogalmazás. Az, ami itt a kárpátaljai vonatkozásban, illetőleg magyarukrán relációban felmerül, egészen vérlázító. Szeretném előrebocsátani azt is, hogy természetesen nem áll szándékunkban bántani kárpátaljai nemze ttestvéreinket. Még mielőtt valaki önök közül kiforgatná: szó sincs arról, hogy a Jobbik páros lábbal bele akar szállni a kárpátaljai magyarokba, hiszen elég komoly feszültségekkel terhelt már az anyaország és a határon túli nemzettestvéreink viszonya. 200 4. december 5én a gyalázatos végeredmény ismeretében, illetőleg az eredménytelenség ismeretében tudjuk azt, hogy akkor a határon túli nemzettestvéreink haragudtak meg az anyaországi magyarokra, a 2014es, de főleg a 2018as országgyűlési választások kapcs án pedig azt látjuk, hogy az anyaországi magyarok egy része táplál javarészt egyébként alaptalanul haragot a határon túli nemzettestvéreink iránt; hol a gyurcsányi, hol az orbáni hatalomtechnika fordítja szembe a magyart a magyarral. Itt ugyanis arról szól a történet, tisztelt képviselőtársaim - hogy először is a törvényi vagy nemzetközi jogi hátterét felvázoljam ennek , hogy egy 1962ben elfogadott szociálpolitikai egyezményig nyúlnak vissza a szálak. (16.10) Ezt még a Magyar Népköztársaság kötötte a Sz ovjet Szocialista Köztársaságok Közösségével, majd az 1963. évi 16. törvényerejű rendelettel hirdették ezt ki Magyarországon. A probléma az, hogy ezzel a lehetőséggel nemcsak élnek, hanem vissza is élnek nagyon sokan. A fő probléma pedig az, hogy számos, a mai Ukrajna területén kiállított hamis igazolással, hamis
