Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 20. szerda - 10. szám - Egyes törvényeknek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
171 magyarul: érintett ez által a törvényjavaslat által, hiszen az engedély nélkül mélyített, 80 méternél sekélyebb kutak bármel yike ezeket az ivóvízbázisokat potenciálisan elszennyezheti. És azt tudjuk, hogy ha egy ivóvízbázist elszennyezünk, azt már megtisztítani vagy csak igen horribilis költségen lehet, vagy leginkább egyáltalán nem lehet. Az egyik legnagyobb kincsünk a még nag y mennyiségben és bőven rendelkezésre álló, jó minőségű ivóvíz. Én azt gondolom, ez mindannyiunknak pártok felett álló érdeke, nyilván a fenntarthatóság amúgy is egy pártok felett álló szempont és érdek, de az ivóvízbázisunk védelme - mint egyetlen megmara dt legnagyobb nemzeti kincsünk védelme , azt hiszem, nem kérdés, hogy nem szabadna, hogy bármilyen más szempontnak alá legyen rendelve. Természetesen abban is egyetértünk, hogy nagyon fontos, hogy a vidéken élő emberek a háztáji kertjükben, veteményesükbe n a lehető legjobb feltételekkel állítsanak elő egészséges élelmiszert, és ehhez az öntözést is megfelelően garantálni tudják sekély felszín alatti vízkivételi művekből, magyarul, hogy ne legyen megakadályozva az, hogy ők fúrt kutakon keresztül locsoljanak , vagy sok helyen akár még ásott kutak is vannak. Hiszen ez egy jelenleg is élő dolog vidéken Magyarországon mindenhol, és ez fenn is kell maradjon, hiszen enélkül a magyar mezőgazdaság, főleg a családi gazdálkodások, a kis háztáji veteményesek igencsak ve szélybe kerülnének. Nyilván az egészséges élelmiszerrel való ellátás egy alapvető dolog Magyarországon, ami alapvetően egy agrárország, tehát senki nem akarja ezt a jogot elvenni a vidéken élő és gazdálkodó emberektől. Viszont a mérleg másik oldala, a mérl eg másik serpenyője is nagyon súlyos, hogy ha nem figyelünk oda, ha nem ellenőrizzük, ha nem szabályozott módon történnek meg ezek a vízkivételek, akkor olyan szennyeződése következhet be ezeknek a vízbázisoknak, ami visszafordíthatatlan. Úgyhogy emiatt is , illetve amiatt, hogy több szakmai szervezet is, többek között a Vízkútfúrók Egyesülete is aggályát fejezte ki e miatt a törvényjavaslat miatt, és még egyszer mondom, Bándi Gyula professzor úr, a jövő nemzedékekért felelős ombudsmanhelyettes és mellette m ég sok más szakmai szervezet is, ezért is, meg a józan észérvek alapján is ezt a javaslatot mi ebben a formájában nem tudjuk támogatni. Bár látjuk benne azt a szándékot, hogy legalábbis papíron, formálisan az ilyen kutakkal rendelkező emberek helyzetét igy ekszik rendezni, de kérdés, hogy valójában rendezie. Valójában rendezie, vagy csak még nagyobb káoszt teremt azáltal, hogy nem köti engedélyhez a 80 méternél sekélyebb kutakat továbbra sem? Mindenki nyilvánvalóan attól tart és fél, akinek ilyen kútja van jelen pillanatban, hogy ha ő bejelenti és ez regisztrálva lesz, akár az ingatlan tulajdoni lapján feltüntetve, akkor különböző illetékek, díjak, bírságok alanya lehet azáltal, hogy ez a vízkivételi mű már a hatóság látókörébe bekerül. De ez az egyik végle t, ez a félelem egyik oldala. A másik oldala meg az a félelem, hogy az ellenőrizetlen vízkivételekkel veszélybe kerülnek a vízkészletek, és itt most nemcsak az elszennyeződésről van szó egyébként, hanem az ellenőrizetlen mennyiségű vízkivételről is. Mert a zért egy közös víztestet használók nem árt, ha tudják, hogy összesen mennyien létesítettek kutakat azon a víztesten, és ott mekkora vízkivétel történik, mert nemcsak az ő saját vízkivételüket lehetetlenítheti el, hanem, főleg ha ez a talajvízzel van összef üggésben, akkor a talajvízszint süllyedésével a környékbeli növényzet állapotát is veszélyezteti egy túlzott vízkivétel, egy ellenőrizetlen mennyiségű vízkivétel. Tehát ezt mindenképpen valahogy meg kell oldani, orvosolni kell. Mi is azt szeretnénk, ha nem volna ez anyagi teher a kutat létesítőknek, különösen, még egyszer mondom, a családi, háztáji használatra létesült kis mennyiségű kutaknál. A 80 métert nem tudom, mivel indokolták, mi a szakmai indoka, hogy éppen 80 méternél húzták meg ezt a határt. Egy p icit soknak tűnik így nekem, bár megjegyzem, hogy bár környezetmérnöki végzettségem van, de nem nevezem magam szakértőnek ezen a területen. Lehet, hogy van indoka, sőt nyilván van indoka, hogy miért pont 80 méter a 80 méter. Viszont én azt gondolom, hogy a legtöbb ilyen háztáji kút, a 20, 30, 40, 50 méternél fúrt kutak sem mennek mélyebbre, hiszen elérhetőek vízbázisok ezekben a mélységekben szinte mindenhol Magyarország területén.
