Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 20. szerda - 10. szám - A Magyarország Kormánya és az Ománi Szultánság Kormánya között a diplomata-, szolgálati és különleges útlevelekkel rendelkező állampolgáraik vízummentességéről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
153 nem tekinthető olyannak, mint ami azonnal azt az a fajta stratégiai igényt veti fel, hogy akkor Magyarországnak feltétlenül egy rendkívül költséges vállalkozásba kellene vágni, mint például egy nagykövetség nyitása. Nem tudjuk pontosan, hogy milyen költségekkel fog járni, hogy azonnal egy követséget nyitunk. Ha a MOLnak valamilyen üzleti érdeke van ebben a térségben, amit jól láttunk az ománi vásárlásokból, akkor miért nem a MOL nyit a magyar állam nevében egy képviseletet? Ha úgy gondolja a magyar állam, hogy kereskedelmi szempontból ez a térség fontos, akkor miért nem egy kereskedőházat nyitunk? Államtitkár úr majd el fogja itt mondani, hogy mi magunk a kereskedőházak ellen vagyunk. Általában ez a mondat igaz is, de azt szeretném mondani, hogy ha m ár van értelme a kereskedőházaknak egyáltalán, akkor olyan helyeken van, ahol egyébként nincs Magyarországnak ilyen típusú képviselete. Azt mondja a koncepcióban a nagykövetjelölt úr, hogy a következő években az ománi gazdaság fejlesztésének öt kiemelt ter ülete lesz. Ez a feldolgozóipar, a bányászat, a halászat, a turizmus és a szállítmányozás, logisztika. Hadd tegyem fel azt a költői kérdést, államtitkár úr, tisztelt Ház, hogy melyek azok a magyar cégek, amelyek ezen az öt kiemelt területen olyan teljesítm ényt tudnak majd talán felmutatni, ami azt indokolja, hogy egyébként akár a kétoldalú kapcsolatokba, akár pedig a nagykövetség nyitásába ilyen energiákat fektessünk. Úgyhogy miközben természetesen, még egyszer mondom, minden ilyen típusú kétoldalú kapcsola tot támogatunk, minden olyan dolgot, amely könnyíti akár a beutazást, akár a kiutazást, fontosnak tartjuk, csak ha már ez téma volt a Házban, akkor hadd jelezzem, hogy valószínűleg vannak fokozatok a kétoldalú kapcsolatokban, amiket érdemes betartani, és i tt picit mintha túl nagy lépésnek látszódna távolról a nagykövetség nyitása. Itt újra azt tudom mondani, hogy talán valamilyen szempontból felvetődhet az a sanda gondolat, hogy talán egyéb egyéni üzleti érdekek állnak a dolog mögött, nem pedig állami érdek ek. Köszönöm szépen. (10.40) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most van lehetőség képviselői felszólalásokra. (Jelzésre:) Megadom a szót a Jobbik képviselőcsoportjából Szilágyi György képviselő úrnak, az Országgyűlés jegyzőjének. Parancsoljon! SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ugyanaz a helyzet, mint az előző napirendi pontnál: igazából egy technikai jellegű javaslatról van szó, amit minden normális országban támogatni kell és támogatni szoktak. Ettől függetlenül meg kell jegyeznem, hogy ennél a kérdésnél, hogy eljutottunk idáig, eddig a megállapodásig, felmerül néhány olyan dolog, amiről mégiscsak beszélnünk kell. Kérdés, hogy vajon ennek a megállapodásnak az aláírása mikor indult el. Fölmerülhet a kérdés, hogy talán akkor, amikor Orbán Ráhel és Tiborcz István Bahreinben tárgyalt az olaj- és gázügyi vezetőkkel, a szultánság gázügyi vezetőivel, és a mai napig nem derült ki, hogy ők milyen ran gban és milyen minőségben voltak ott és tárgyaltak, és miről tárgyaltak vajon ezen a megbeszélésen, ahol egyébként nagyon sokáig az ománi partner abban a hitben volt, hogy Orbán Viktor feleségével tárgyalnak, később derült csak ki, hogy a lányával. Valószí nűleg ez egy előkészítő tárgyalás lehetett, aminek a végkifejlete volt utána Orbán Viktor találkozása már itt, Magyarországon a szultánság vezetőivel, és azt is tudjuk, hogy most már évtizedes kapcsolat van a szultánság és a MOLcsoport között, hiszen 7 sz ázalékos részesedése van a szultánság állami olaj- és gázipari cégének a MOLcsoportban. Ezek valószínűleg mindmind közrejátszanak ennek a szerződésnek a megkötésénél, és én úgy gondolom, jó lenne, ha nyílt lapokkal játszanánk mindig, és valóban kiderülne , hogy mit miért hoznak önök ide az Országgyűlés nyilvánossága elé, miről szavazunk, mi ennek a valódi háttere.
