Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 20. szerda - 10. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
144 hogy mennyire mélyen beleivódott a keresztény kultúra a magyarságba, legfőbb nemzeti imánk, legtöbbet énekelt közös Himnuszunk is a Jóisten nevével kez dődik. Ebből is látszódik, hogy a magyarság számára a kereszténység miként nemzetmegtartó erő, ahogy arra az Alaptörvényünk is utal, és a Himnusz kezdő sorával kezdődik az Alaptörvényünk is. (10.00) Ahogy arra képviselő úr is utalt, a keresztény kultúra az európai kultúrának az alapja. Keresztény kultúra nélkül sem európai kultúra nem létezne, sem magyar kultúra nem létezne. Ez az, ami minket, egyébként európai nemzeteket is összeköt, hiszen a sokféle európai népet, népcsoportot, nemzetet szétválasztja a sokféle nyelve, szétválasztja a sokféle népszokása, néptáncai, régebbi stílusú, hagyományos öltözködése, szétválasztja a konyhája, a népmesevilága és sok minden más. De egyvalami van, ami összeköti az európai nemzeteket, és ez a keresztény kultúra, a keres ztény alapon létrejött társadalmi vagy gazdasági berendezkedés. Minden más szétválasztja az európai nemzeteket, a keresztény alapon létrejött kultúra az, ami összeköti az európai nemzeteket. Ezért nincs európaiság sem kereszténység nélkül, ahogy az európai egység gondolatának kiötlője, Schuman is mondta és képviselő úr is idézte: Európa vagy keresztény lesz vagy nem, keresztény kultúra nélküli Európa nem elképzelhető, ez köt össze minket. Alaptörvényünk Szent Istvánra is úgy utal vissza, mint aki Magyarorsz ágot a keresztény Európa részeként hozta létre, és az évszázadokban - ahogy mondtam is - a kereszténység nemzetmegtartó erő volt. Keresztények a hagyományaink, keresztények a szimbólumaink, keresztények a művészeteinknek az alapvető motívumai, keresztények az ünnepeink, keresztény az időszámításunk, keresztények a hőseink, ez tartja egyben a nemzetet. Ez a keresztény kultúra az, amelyik levegőként vesz minket körbe, észre se vesszük, de ha itt valaki körbenéz, akár ebben a teremben is, hány helyen fog talál ni a nemzeti címertől kezdve a koronázási jeleneten át, és bármelyik részén megy végig a nemzet templomának, itt a Parlamentnek, mindenhol keresztény alapú szimbólumokat fog találni. Ahogy képviselő úr is utalt rá, ez nem vallási, hanem kulturális kérdés, a kereszténység egy szellemi iránytű számunkra. Ezért kerül be az Alaptörvény módosításába, ez teremti meg a nemzet kohézióját. Ez egy olyan pillanatban fontos, amikor Európában évtizedek óta az értékvesztést látjuk, és egy identitáskeresés zajlik Európába n. Ebben a keresztény identitás, amely korábban evidencia volt, most iránytűként segíthet, hiszen újra meg kell fogalmazzuk, hogy milyen kultúrájú kontinens Európa, milyen kultúrájú ország Magyarország. Pontosan azért, mert egy óriási új veszély, a multiku lturális társadalom, a kevert népességű társadalom az, amely ránk rúgta az ajtót 2015ben, amely itt van Európában, és ha nem vigyázunk, Európa teljes mértékben nem keresztény kultúrájú, hanem multikulturális, kevert népességű, kevert társadalmú kontinens lesz, ami csak egy átmenet - mindnyájan tudjuk , egy katalizátor időszak, mert a későbbiekben utána akkor a muzulmán kultúra és a muzulmán civilizáció lesz az, amelyik uralja Európát. Keresztény alapú itt, Európában, itt, Magyarországon a férfiak és a nők egyenjogúsága, keresztény alapokon áll a családi modellünk, keresztény alapúak az üzleti életnek az alapvető szabályai, keresztény alapú a demokrácia. Nem muzulmán vagy más kultúrkörben jött létre a demokrácia, a jogállam. Ezek mind a kereszténységnek a k övetkezményei. A kánoni jogból és sok minden más morális dokumentumból kiolvasható az az alap, az a morális alap, amiből a demokrácia létrejött. Ha nem lett volna kereszténység Európában, a világon nem jött volna létre demokrácia. Éppen ezért így minden de mokratikus berendezkedésnek az alapja a kereszténység, a keresztény kultúra és a keresztény emberszemlélet, nemhiába nem más kontinenseken, más kultúrákban jött ez létre. Ahogy mondtam, keresztény alapú az emberi méltóságnak a szemlélete is, amivel a minde nnapjainkat éljük vagy a szolidaritás eszméje, amely a felebaráti szeretetből indul ki. Tiltakoznak ez ellen jó páran. Ugyanazok tiltakoznak a keresztény kultúra - amint mondtam, nem egy vallási, hanem egy identitási kérdés - Alaptörvénybe emelése ellen, a kik tagadták azt, hogy van bevándorlás, akik tagadták azt, hogy van migráció, akik tagadták azt, hogy lesznek kvóták, akik
