Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 20. péntek - 20. szám - A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozatt... - Napirend utáni felszólalások: - POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik):
1416 Ezen gondolatok jegyében szeretnék tiszteletet adni választók erületem székhelyének, Sárvárnak. 2018 ugyanis különleges év a Rábaparti város életében; kerek évfordulója, hogy 1328ban városi kiváltságokat kapott Károly Róbert királytól, 50 éve pedig annak, hogy 1968ban újkori városi rangját visszaszerezte Sárvár. F él évszázados tehát a város, amelynek városias gyökerei a középkorból erednek. Vannak köztünk, akik még emlékezhetnek 1968ra, de a középkori történések már messzi nemzedékekhez vezetnek bennünket. A vár ma is mutatja annak a kornak a dicsőségét, amelynek díszterme példátlan látványosságot jelent. Tudhatjuk jól, a XVI. században az ország egyik kulturális centruma jött létre ott, a Nádasdyaknak köszönhetően. Sylvester János vezetésével nyomdát hoztak létre, és 1541ben kiadták az Újszövetséget. Ez lett az o rszágban az első, magyar nyelven nyomtatott könyv. 1556ban ott halt meg Tinódi Lantos Sebestyén. Sárvár volt a magyarországi reformáció egyik bölcsője is. Ennek a városnak volt az első megválasztott országgyűlési képviselője 1848ban Batthyány Lajos mártí r miniszterelnök, és ott tanított Gárdonyi Géza. Itt hunyt el III. Lajos bajor király, az utolsó bajorországi király. A XX. század kapcsán azt is meg kell jegyezni, hogy az első és a második világháború véráldozatában is a sárváriak vállalták a hősiességet , emellett pedig 1956ban is megmozdult a város lakossága Magyarország szabadsága érdekében. Az új évezredben a történelmi település igazi fürdővárossá lett, hiszen évek óta a vendégéjszakák száma alapján az első tíz hely egyikén szerepel a település. Tisz telt Ház! E rövid történelmi tabló azt mutatja, hogy ott, a Rába partján évszázadok óta éltek magyarok, akik ott nevelték gyermekeiket, ott dolgoztak, ott imádkoztak, és ott azt a földet szerették és tekintették otthonuknak, amiért mindent megtettek. Legyü nk rájuk büszkék, hiszen ők tartották meg nekünk a várost, mai magyaroknak és az egész ország gyarapodására. Nekik köszönhetően mondhatjuk ki: Sárvár volt, Sárvár van, Sárvár lesz. Tiszteletet adunk tehát az előttünk járó nemzedékeknek, amelyek örökségként átadták nekünk a települést, a mai polgároknak. (15.20) Ugyanakkor a történelem olyan, mint egy váltófutás: minden generációnak megvan a maga feladata, amelyet az adott körülmények között el kell végeznie. Így most, amikor Sárvár várossá avatásának 50. é vfordulóját ünnepeljük, a múltból erőt is meríthetünk ahhoz, hogy a következő időszakban is tovább építsük Sárvárt. Köszönet minden ma élő polgárnak, hogy ezt becsülettel teszi ott a városban nap mint nap. A jövőre nézve pedig azt kívánom, hogy mindazok, a kik egyszer majd ezt a várost tekintik otthonuknak, ugyanannyira szeressék, ahogy azt elődeik tették, legyenek büszkék rá, és akarják előrébb mozdítani a sorsát. Tisztelt Országgyűlés! Isten éltesse Sárvárt! Isten éltesse a sárváriakat! Köszönöm a szót, el nök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszony, Jobbikképviselőcsoport: „Településkép - az élhető vidékért” címmel. POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor településképről beszélünk, akkor sokszor az jut eszünkbe, hogy az épített környezet a települések, az utcák, az épületek kinézete és az ott tényleg épített környezet. Azonban a mai felszólalásom első részében a külterületekről szeretnék beszélni, és teszem ezt mindazért, mert a héten szavaztunk a turizmus világnapjával kapcsolatos törvényjavaslatról, amelyet a Jobbik is támogatott, h iszen rendkívül fontosnak tartjuk a turizmus GDPben meghatározott 10,3 százalékát, és úgy gondoltuk, ezzel, hogy országunk adhat helyet egy ilyen nagy rendezvénynek,
