Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 20. péntek - 20. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat zárószavazása - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke:
1400 költségve tésitörvényjavaslatot megküldte a Költségvetési Tanács elnökének. A tanács előzetes hozzájárulás megadásáról szóló véleménye T/503/855. számon a hálózaton elérhető. Köszöntöm Kovács Árpád urat, a Költségvetési Tanács elnökét, akinek a házszabály 36. § (11 ) bekezdése alapján most megadom a szót 10 perces időkeretben. Öné a szó, elnök úr. DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Mint elnök ú r jelezte, az Országgyűlés elnöke 2018. július 16án megküldte a Magyarország2019. évi központi költségvetéséről szóló - az Országgyűlés által elfogadott módosítások átvezetését is tartalmazó - egységes költségvetésitörvényjavaslatot, kérve a Költségvetés i Tanács stabilitási törvény 25. §a szerinti véleményét az államadósságszabálynak való megfelelésről, valamint az Alaptörvény szerinti előzetes hozzájárulásának megadását a költségvetésitörvényjavaslat zárószavazásához. A tanács vizsgálata alapján a 201 8. július 17én tartott ülésén az alábbi határozatot hozta. Megállapította, hogy a 2019. december 31ei tervezett államadósságmutatónak a Magyarország 2019. évi központi költségvetési törvényéről szóló T/503/854. számú egységes költségvetésitörvényjavasl at 3. § (3) bekezdésében előírt mértéke megalapozott, az összhangban van a stabilitási törvény rendelkezéseivel és a törvényjavaslat alapját képező költségvetési folyamatokkal. Miután a 2019. év végére számított államadósságmutató 70,3 százalékos mértéke alacsonyabb a 2018. év végére várt 72,9 százaléknál, így az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésének követelménye is teljesül. A tanács mindezek alapján adta meg az Alaptörvény 44. cikk (3) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulását a T/503/854. számú egysége s költségvetésitörvényjavaslat zárószavazásához. (14.10) Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, hogy a Tanács megbízását teljesítve igen röviden indokoljam annak határozatát. Az államadósságszabály keretét az Alaptörvény a következő k szerint fogalmazza meg: „Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának c sökkentését tartalmazza.” A stabilitási törvény is tartalmazza az adósság alakulására vonatkozó előírást. Ezt az Országgyűlés - a Költségvetési Tanács jelzéseit is figyelembe véve - 2016tól módosította. A költségvetés tervezésekor alapul vett makrogazdasá gi feltételek alapján 2019re a következők vonatkoznak: mivel a költségvetési évre előre jelzett infláció és a bruttó hazai termék reálnövekedési üteme közül legalább az egyik nem haladja meg a 3 százalékot, ezért az államadósságmutatót legalább 0,1 száza lékponttal kell csökkenteni. A tanács az adósságmutató várható csökkenéséhez kapcsolódóan azt is kiemelte, hogy a stabilitási törvény értelmében az államadósságmutató számításakor a külföldi pénznemben fennálló adósságot keletkeztető ügyleteket azonos, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott árfolyamon kell figyelembe venni. Az árfolyam elmozdulásai tehát a törvényjavaslat Alaptörvénynek való megfelelését nem befolyásolják. Mindazonáltal a tanács kedvezőnek tartotta, hogy az államadósság devizaaránya a 2011. év végi 52 százalékról 2017. év végére 26 százalékra csökkent, és várhatóan a következő években is tovább mérséklődik, valamint az adósságfinanszírozás elsősorban a hazai
