Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 17. kedd - 19. szám - Egyes törvényeknek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - KEPLI LAJOS (Jobbik):
1342 (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Teh át ha hosszú távon tervezünk, a jövő generációk magyarjainak érdekeit is figyelembe vesszük, semmiképpen nem lehet cél, hogy ilyen módon aknázzuk ki a vízkészleteinket, akkor sem, ha nem ipari méretekben történik ez, hanem családi gazdálkodások vagy család i házas övezetek területén vagy formájában. De ha nincs ellenőrzés, ha nincs bejelentési kötelezettség, akkor honnan tudjuk, hogy pontosan ki és mennyi vizet nyer ki ezekből a kutakból és milyen célra? Ez egy nagyon érdekes kérdés, amit lehet, hogy majd ko rmányrendeletekkel fognak tudni rendezni, de még valószínűbb, hogy nem. Hiszen az egész szabályozás valószínűleg abból adódik, hogy már jelen pillanatban sincs tisztában azzal Magyarországon az erre illetékes hatóság, hogy hol és pontosan, szám szerint men nyi kút létesült Magyarország területén. Volt egy kútkataszter úgymond a vízügyi hatóságnál, de elsősorban azon is inkább a vizsgálati célra létesült monitoringkutak, a nagyobb gazdasági célú vízkivételi művek voltak és vannak feltüntetve, ha megvan még eg yáltalán ez az adatbázis. A vízügyi intézményi rendszert olyan sikeresen verték szét, meg szüntették meg a Vitukit és más intézményeket, ahol ezek még elérhetőek voltak, ez a nagy információ- és tudásbázis, hogy gyakorlatilag nem is tudom, hogy ez még egyá ltalán helyreállíthatóe, vagy jelen pillanatban ki gyakorolja a felügyeletet ezek felett az információk és adatbázisok felett. De az tény, hogy amikor egyegy kút felszín alatti vizekre gyakorolt hatását kellett felmérni, már egy évtizeddel ezelőtt is pro blémákba ütköztünk, amikor a vízügyi hatóságnál próbáltuk egyegy kút adatait kikérni, mert gyakran maguk sem tudtak arról, hogy ez a kút egyáltalán létezik. Ez még környezetmérnöki koromban gyakori probléma volt, amikor ezeket az engedélyeztetési eljáráso kat próbáltuk lefolytatni, a dokumentációt összeállítani. A vízkészletekre vonatkozóan gyakorlatilag már most is érezzük a hatását annak, hogy mi történik akkor, amikor a vízbázisunk elszennyeződik, mert nem megfelelően figyelünk rá, nem óvjuk a különböző szennyezésektől. Az csak egy dolog, hogy a rendszerváltás előtti időben annak még semmiféle kultúrája nem volt, hogy ne szennyezzük el a talajt, és onnan ne juthasson be az ivóvízbázisba a szennyezés. De a probléma inkább az, hogy azóta is több száz vagy t öbb ezer olyan pont van még Magyarországon, ahol a potenciális szennyezés veszélye fennáll, amire a kormány mindig olyankor lép, amikor már valamely civil szervezet vagy a helyben élők felhívták a figyelmet a helyzet tarthatatlanságára, vagy olyankor sem. Hiszen vannak jelen pillanatban is olyan veszélyeshulladéktonnákat tároló lerakóhelyek, ahol a kormány azt mondja, hogy mivel még a cég, amelyik ezt üzemeltette, nincs felszámolva, ezért az állam nem avatkozik be, megvan rá a kötelezett. A kötelezett term észetesen már nem létezik, csak papíron, nem fog csinálni semmit. Telik az idő és fokozódik az elszennyeződés veszélye. Ezeket most csak azért mondtam el, mert ami a vízbázisokat illeti, természetesen ez szorosan összefügg azzal, hogy ezeken a mélyítendő, létesítendő kutakon keresztül hogyan jut le ez a szennyezés a vízbázisba. Hiszen ezek a kutak nemcsak arra alkalmasak, hogy kinyerjünk rajtuk keresztül vizet, hanem arra is, ahogy az előbb már elmondtam, hogy a szennyezés lejusson ezekbe az egyébként zárt víztestekbe, mivel ezt a vízzáró réteget megfúrjuk, amikor a kutat mélyítjük, és ezen keresztül természetesen igenis megvan a potenciális veszélye, hogy ez az értékes természeti kincsünk tönkremegy, elszennyeződik. Tehát az átfogó megoldáson túl, ami Magya rország vízgazdálkodását illeti, jelen törvényjavaslattal kapcsolatban azt tudjuk javasolni egyrészt, hogy vonja vissza a kormány ezt az előterjesztést, és megfelelő megalapozottsággal a későbbiekben, akár az őszi ülésszakban hozza be újra a Ház elé. Egyéb ként a szakmai szervezetek tömkelege fejezte ki ellenkezését, többek között maguk a kútfúrók is a javaslattal szemben, hiszen ők is szakmaiatlannak és veszélyesnek tartják.
