Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 17. kedd - 19. szám - Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár:
1325 az csak a nap tári évfordulóval azonos kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezőknél következik be , hanem a 2019. évben bekövetkező biztosítási évfordulótól válik ez hatályossá. Ezzel párhuzamosan keletkezik a biztosítónál biztosításiadóköteleze ttség a gépjárműfelelősségbiztosítási szerződés 2019. évi, még hátralévő részére jutó díjhányad után. E módosítás maximálisan figyelembe veszi a biztosító és a biztosított közti felelősségbiztosítási szerződés tartalmát, azt a tényt, hogy a biztosítási év forduló tipikusan nem azonos a naptári év fordulójával, azaz a valós jogigazdasági folyamatokhoz igazodik a javaslat. Továbbá nem utolsósorban jelentős adminisztrációs terhet spórol meg a biztosítók, az adóhatóság és a biztosítottak számára egyaránt, ahho z képest, mintha mindegyik jogalany esetén 2019. január 1jétől szűnne meg ez a biztosításiadókötelezettség. A baleseti adó megszűnése, illetve a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás utáni biztosításiadókötelezettség csökkenti az adók számát. Semmiképp sem cél, hogy nagyobb adóteher nehezedjék a biztosítókra, mint amit jelenleg a biztosítottak viselnek. Ezért a Gazdasági bizottság indítványára változatlanul fennmarad a baleseti adóban jelenleg is érvényesülő adómaximum, illetve a hatályos mértékhez képe st alacsonyabb, egységes lesz az adó mértéke. A változtatástól végeredményben azt várjuk, hogy a biztosítók közti verseny erősödésével a jövőben kisebb lesz a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási díj a jelenlegi, baleseti adóval növelt biztosítási díjho z képest. Úgy véljük, a baleseti adó megszüntetése nemcsak a biztosított számára jár hozadékkal, a biztosító adminisztrációs terhe csökken, a költségvetés bevétele pedig nem változik. Tisztelt Országgyűlés! A bevándorlási különadóra a Gazdasági bizottság é s a Törvényalkotási bizottság is nyújtott be módosító indítványt. Előbbi a bevándorlási különadó hatékonyabb kikényszerítésére vonatkozott, utóbbi pedig, amely magában foglalta a Gazdasági bizottság indítványát is, főként pontosító jellegű, a norma működés ét segítő változtatási javaslatokat tartalmazott. A Törvényalkotási bizottság indítványa ugyanakkor megfogalmazta a bevándorlást segítő tevékenység körének bővítését is az oktatásszervezéssel. A kormány egyetért ezen, az adó jellegét, lényegét alapvetően n em befolyásoló változtatásokkal. És engedjék meg, tisztelt képviselők, ezúton reagáljak képviselő úr kérdésére. Arra vonatkozóan tudok választ adni, hogy a bevándorlási különadó, amit ez a jelen jogszabálycsomag kezel, annak a hatását, illetve célját tekin tve azt kell mondani, hogy Magyarországon három típusú területen tud a kormány adóemelést elképzelni. Azokban a területekben gondolkodunk adóemelésben, ahol egy negatív tevékenységet adóztat a kormány. Tipikusan ilyen a neta és a jövedéki adó, ahol a fogya sztást szeretnénk visszaszorítani, illetve az adóztatás másik eleme, ahol a kormány új adó bevezetésére tehet javaslatot, azaz, amikor a közteherviselésnek a szabályait szeretnénk érvényesíteni. Tehát olyan adó kerül bevezetésre, ami segít abban, hogy a kö ltségek felmerülése kapcsán egységes legyen a közteherviselés. Tehát, hogy ha egy tevékenység addicionális költségeket hárít a kormányra, akkor azt gondoljuk, hogy az adóztatásnak az a fair alapja, hogy ezt közösen, fair módon osszuk szét az adóterhelés sz empontjából. Tehát erre való tekintettel nyújtotta be a kormány ezt a javaslatot. Az adóigazgatást érintő módosítások egyfelől a jogértelmezés megkönnyítése érdekében pontosításokat tartalmaztak, valamint kiegészítették az átmeneti rendelkezés megfogalmazá sát. Az átmeneti rendelkezések pontosítása abból kifolyólag vált szükségessé, mivel a 2017. december 31ig hatályos szabályozáshoz hasonlóan ismét megteremtődik az adóhatóság kamatfizetési kötelezettsége azokban az esetekben, amelyekben az adóhatóság dönté se jogszabálysértő, valamint ennek okán az adózónak visszatérítési igénye keletkezhet. Ehhez kapcsolódóan kimondásra került, hogy az adóhatóság kamatfizetési kötelezettségére vonatkozó rendelkezést a 2018. január 1jét követően indult jogorvoslati eljáráso knál kell alkalmazni. Az adóigazgatást érintően előterjesztett javaslatokra további tartalmi észrevétel nem érkezett. Szeretném azonban ismételten kiemelni azt a változást, amely a jövőben tovább egyszerűsíti az adózók adókötelezettség teljesítésével kapcs olatos teendőit. Az egyéni vállalkozók
