Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 17. kedd - 19. szám - Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - KEPLI LAJOS (Jobbik):
1319 ELNÖK: Köszön öm szépen, Hajdu László képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretekben kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. De mégis látok jelentkezőt az utolsó pillanatban. Kepl i Lajos képviselő úrnak adom meg a szót, Jobbik. KEPLI LAJOS (Jobbik) : Elnézést kérek, közben szétesett a mikrofonom. Csak nagyon röviden szeretnék reagálni a képviselőtársam elmondottakra, kicsit rácsatlakozni. Ez nyilvá n messze visz az eredeti törvényjavaslat témájától, de ha már felmerült, akkor illik elmondani, mi ilyenkor mindig el is szoktuk mondani, hogy ami az atomerőmű vízellátását illeti, a Jobbiknak, talán az egyetlen pártnak a jelenlegi parlamentben, komplett j avaslata volt arról, hogy Magyarország vízgazdálkodását hogyan állítsuk helyre. Itt az atomerőmű vízellátása úgy jön szóba, hogy a Duna vízszintjének, vízellátási helyzetének a rendezése egy markáns része volt ennek már a 2014es választási programunkban, sőt talán már a 2010esben is szereplő kérdésnek. Hiszen mi nemcsak energetikai szempontú vízgazdálkodást és hasznosítást terveztünk be ebben a programban, hanem az ország vízháztartásának a javítását is egy nagyon fontos célként tűztük ki, hogy amikor as zályos időszak van, amikor alacsony a Duna vízállása, akkor is például az atomerőmű hűtéséhez is megfelelő mennyiségű víz álljon rendelkezésre. S hát ez egy nagyon fontos kérdés, amit továbbra is napirenden kell tartani, hiszen az éghajlatváltozásnak köszö nhetően egyre szélsőségesebb a csapadékelosztás, és egyre inkább fontos az, hogy ezt a szélsőséges hatást, ezt az egyenlőtlenséget megpróbáljuk kiküszöbölni. Továbbra sem látjuk azt a kormány részéről, hogy erre törekvéseket tenne, mármint arra, hogy ezeke t a hatásokat a következő évtizedekben kiküszöbölje, és ne csak az árvízvédelemre, hanem az alacsony vízszintekre, a vízmegtartásra is koncentráljon. Nekünk erre komplex kidolgozott programunk van. Ezt most csak azért mondtam el, mert szóba kerül, de nyilv ánvalóan nem kapcsolódik az előttünk fekvő törvényjavaslathoz. Az viszont kapcsolódik, hogy tényleg nagyon fontos, hogy ne csak szakértők álljanak rendelkezésre megfelelő számban egy ilyen beruházásnál, hanem a kivitelezésben közreműködő szakemberek, munká sok, jól képzett munkaerő is. Már az előző felszólalásomban is elmondtam, hogy ez szintén kritikus helyzet, mert az elvándorlásnak köszönhetően nagyon kevés és egyre kevesebb főleg a szakképzett munkaerő. S most nemcsak az atomenergia területére gondolok, hiszen ez egy óriási nagy beruházás, ha úgy tetszik, egy építkezés. Speciális építkezés ugyan, de építőipari vállalkozások tömkelege kell hozzá, hogy egy ilyen beruházást végrehajtsunk. (12.30) Ilyen területen is már most szakemberhiány van Magyarországon , és még sok minden más olyan területen, ahol már most gondoskodni kéne arról, hogy a következő egykét évtizedben ezek megfelelő számban rendelkezésre álljanak. A képzés - hiszen az atomerőművet utána több évtizeden keresztül, 405060 éven keresztül üzem eltetni is kell. Tehát hogy a közép- és felsőfokú szakképzés milyen szinten áll rendelkezésre, mennyire alkalmazkodik az igényekhez, az is nagyon fontos kérdés. És itt már, ha felsőfokú képesítésről beszélünk, akkor már szakértők is szóba kerülhetnek, hisz en azokból lesznek előbbutóbb az atomenergetikai szakértők, megfelelő évnyi tapasztalattal, szakmai gyakorlattal, akik ezekből a felsőoktatási intézményekből, elsősorban műszaki felsőoktatási intézményekből, kifejezetten atomenergetikai területről kikerül nek. De akár pozitív példaként megemlíthetném a most ősszel elsőként beinduló atomenergetikaiszakjogászképzést is, ami nyilvánvalóan fontos, főleg az engedélyezési eljárásban, de a kivitelezésnél a szakemberhiányt nem fogja pótolni.
