Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 17. kedd - 19. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1283 Aztán itt volt az egyik legnagyobb pofátlanság, amit elkövettek az elmúlt években kormányzati körökben: a devizahitelek forintra váltása, amit képes volt a kormány kommunikációs gépezete úgy kommunikálni, hog y kimentették a devizahitelezés csapdájából a devizahiteles családokat. Mi is történt, képviselőtársaim? Piaci árfolyamon átváltották egyik pillanatról a másikra a hiteleket, gyakorlatilag a korábbi devizahitelcsapdából későbbi forinthitelcsapdába lökték az ügyfeleket, gyakorlatilag nem oldott meg semmit a kormány. Most ehhez képest mit látunk? Megoldatlan problémák tömkelegét, holott Horvátországban egyébként megmutatta a legfelsőbb bíróság azt, hogy a devizahiteles problémát egyetlen kardcsapással, mint egy a gordiuszi csomót átvágva rendezni lehet, ha arra van kormányzati szándék. Láthatóan az Orbánkormánynak nincs szándéka arra, hogy ebben az ügyben nagyot lépjen. Láthatóan az Orbánkormány a bankok oldalára állt, nem a kifosztott devizahitelesekére. K öszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.) (9.50) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr elhangzott napirend előtti felszólalására a kormány részéről Völner Pál államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó. DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 2018at írunk, a pénzügyi válság 2008ban kezdődött. Azt állítani, hogy Magyarországon semmi nem történt a devizaadósok érdekében, nagyon erős cs úsztatás. 2010től folyamatosan könnyítette a kormány a devizaadósok helyzetét. Megjegyzem egyébként a képviselő úrnak, hogy a horvát kormány nem tett semmit, a horvát bíróság döntött egy egyedi ügyben abban az esetben, amit ön idéz (Németh Szilárd István: Ez így van, pontosan!) , és ott az emberekre még vár az a feladat, hogy ők is megtámadjáke ennyi idő után azokat a szerződéseket (Németh Szilárd István: De ezt ők is tudják!) , tudjáke bizonyítani, hogy nem megfelelően tájékoztatták őket. Megjegyzem egyéb ként, hogyha ez bírósági kritika akart lenni, a magyar bíróságok számára is nyitva állt ez az út, de az elmúlt években nem tudták megállapítani a horváthoz hasonló módon, hogy nem tájékoztatták az embereket. Tegnap is már önök feltették ugyanezt a témát ké rdésként, és akkor is tájékoztattam Z. Kárpát Dániel képviselő urat - lehet, hogy akkor nem volt bent a képviselő úr, ezért nem tudja, hogy mi volt akkor a válasz , hogy Magyarországon a jelzáloghiteleknél közjegyző előtt történik a szerződéskötés, és a k özjegyzők minden esetben felolvassák az okiratok tartalmát, ismertetik a felekkel annak jogi tartalmát (Szilágyi György: Ez csak mellébeszélés!) , ezzel szemben egy bírósági bizonyítást végigvinni és bebizonyítani azt, hogy nem megfelelő volt a tájékoztatás , az egy nagyon erős felperesi hozzáállástés bizonyítást kívánna, amire nem volt Magyarországon precedens, nem sikerült bizonyítani. Ezért kellett a kormánynak 2010től folyamatosan megtenni az adóskönnyítő intézkedéseket, amelyekbe valóban beletartozott a végtörlesztés is; lehet, hogy ez a képviselő úrnak rosszul esik, hogy 170 ezer családot sikerült ezzel kimentünk az adósságcsapdából. Beletartozik az is, hogy sikerült a bankokat elszámoltatnunk, gyakorlatilag az elszámoltatás révén több mint 800 milliárd forintnyi összeg volt az, amivel a bankoknak könnyíteniük kellett az adósok terhein. 2025 százalékkal csökkentek a törlesztőrészletei az adósoknak. Az az elszámolási számla, amiről a képviselő úr beszél… - elfeledkezik arról, hogy a kamatkülönbözetben, a mit elszámoltak, az állam és a bankok is részt vállaltak, hogy az a teher ne az adósokat sújtsa teljes egészében; állami kezességvállalással történt, így rögzített árfolyamon tudtak törleszteni az adósok. Tehát számtalan állami szerepvállalás történt annak érdekében, hogy a devizaválság ne sújtsa a magyar lakosságot. Csak ha a nagyságrendekről beszélünk: ha Horvátországban állítólag mindenki megindítja ezt a bizonyos pert, 120 ezer adósról beszélünk, és mindenki megnyeri a pert, akkor több mint 400
