Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 16. hétfő - 18. szám - Döntés napirend módosításáról - Az ülés napirendjének elfogadása - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
1187 Megadom a szót Banai Péter Benő államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Tá jékoztatom államtitkár urat, hogy 10 perc időkeret áll rendelkezésére. Parancsoljon, államtitkár úr! (16.00) BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A vita mostani szakaszában gyakorlati lag ugyanazokat az észrevételeket, véleményeket hallhattuk, amelyeket az általános vita, illetőleg a részletes vita során a különböző frakciók kifejtettek. Ezért is kénytelen vagyok néhány állítással vitatkozni, és sajnálatomnak kell hangot adjak akkor, am ikor azt mondom, hogy sok olyan megállapítás hangzott el az ellenzéki padsorokból, amelyeket a tényszámok nem támasztanak alá. Az egyik megállapítás a jövő évi költségvetésitörvényjavaslat kapcsán az volt, hogy a korai tervezés megalapozatlanná teszi a kö ltségvetést, máshogy alakulhatnak a makrogazdasági számok, tehát ez a költségvetés kiszámíthatatlan. Tényszerűen szeretném elmondani, hogy a jövő évi költségvetésitörvényjavaslat a negyedik olyan törvényjavaslat, amelyet a kormányzat az Országgyűlés tavas zi ülésszakára nyújtott be, és amelynek az elfogadása jóval a naptári év megkezdése előtt várható. Én azt gondolom, hogy ez a korai költségvetés az eddigi években kiállta az idő próbáját, emlékezhetünk a 2016os vagy ’17es számokra is, és azt gondolom, ho gy minden gazdasági szereplőnek előnyt jelent az, hogy a költségvetés elfogadásával párhuzamosan a várható adószabályokat is meg fogják ismerni. Az pedig tényszerűen nem igaz, hogy nem ismerjük a 2017es tényszámokat. Tudjuk, hogy az előzetesen tervezett 2 ,4 százalékos GDParányos hiánycél helyett 2 százalék lett a hiány, tudjuk azt, hogy a magyar gazdaság növekedése bőven az uniós átlag fölött, 4 százalék volt, és tudjuk azt, hogy az államadósságráta bármilyen összehasonlításban - bármilyen összehasonlítá sban! - nézzük is, csökkent. Ugyanígy ismertek a 2018. év várható folyamatai, úgyhogy engedjék meg, hogy vitatkozzak VargaDamm Andrea képviselő asszonnyal például a növekedés vagy a költségvetés helyzete tekintetében, és elmondjam azt, hogy a 2013as növe kedési fordulatot követően a magyar gazdaság az elmúlt négy évben, a megelőző négy évben 3,6 százalékos átlagos növekedést ért el. Képviselő asszony azt mondta, hogy az idei növekedési számot sem ismerjük. A benyújtott törvényjavaslat indoklása tartalmazza , mint ahogy a törvényjavaslathoz kapcsolódó úgynevezett fejezeti köteteket is törvényi határidőben terjesztette a kormányzat az Országgyűlés elé. Az idei növekedésnél hadd mondjam el azt, hogy az OECD például 4,4 százalékos növekedéssel kalkulál, a kormán yzat 4,3 százalékkal, de számos olyan elemző intézetet fogunk találni, aki reálisnak tartja az idei évben is a bőven 4 százalék fölötti növekedést. Ez az a bázis, amelyre építettük a költségvetést, és amelyben 4,1 százalékos növekedéssel kalkulálunk. Abban egyetértek a különböző felszólalókkal, hogy minden makrogazdasági számot pontosan nem lehet megmondani. Ha az ellenzék padsoraiból valaki tudja, hogy a forinteuró árfolyama két hét múlva, egy hónap múlva vagy a jövő évben milyen szintet fog elérni, akkor vagy zseni, vagy mágus, és javaslom, hogy a tőzsdén határidős ügyleteket kössön. Azt gondolom, hogy egy piacgazdaságban, amikor az árfolyam szabadon lebeg, csak technikai feltételezésekkel tudunk élni, és felidézném azt, hogy az általános vita megkezdések or gyengébb volt a forint, mint most, és azt is felidézném, hogy semmilyen olyan fundamentumot nem tudott az elmúlt hetekből senki sem mondani a magyar gazdaságból, ami országspecifikussá tenné ezt az említett árfolyamváltozást. Látnunk kell, hogy a világ nagy jegybankjai milyen politikát folytatnak, látnunk kell, hogy a térségben milyen árfolyamváltozások vannak, és látnunk kell azt is, hogy ezek a változások hogyan hathatnak a magyar gazdaság helyzetére. Ezen, még pontosan nem számszerűsíthető tényezők mi att a jövő évi költségvetést megemelt tartalékokkal számoltuk. Arra is készülünk, hogy a sokszor említett világgazdaságból érkező hullámok, legyenek azok akár pénzpiaciak, akár reálgazdaságiak, befolyással bírhatnak a
