Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 3. kedd - 17. szám - Napirend utáni felszólalás: - SZÉKELY SÁNDOR (DK):
1141 beleérteni, higgyék el, hogy csak erről szól, és csak ez a kritérium az, ami el dönti, hogy a törvény hatálya alá tartozik egy rendezvény vagy sem. Ajánlottam figyelmükbe, hogy a törvény indokolását olvassák el, magam is belelapoztam a kérdés elhangzása után, és ott van. Tehát, mondjuk, ha diplomáciai küldöttség vonulását akadályozza, és itt egy kollízió van, mert van egy nemzetközi kötelezettségünk ennek a szabad mozgásnak a biztosítására, akkor van a gyülekezési jog, akkor nyilvánvaló, hogy a diplomáciai testületet hagynunk kell ott utazni, mert nem lehet megakadályozni és túszul ejt eni, mondjuk, Magyarországon. Itt a rendőrségnek kell hogy legyen egy ilyen eszköz a kezében. (0.00) A gyűlés vezetője, szervezője. Talán nem volt mindenki számára világos, hogy több szervező is lehet, és ilyenkor a vezetőt ki kell jelölni közülük, ponto san azért, hogy a felelősség meglegyen, és legyen kivel tárgyalni az ügyekről. Ami még figyelmet érdemlő lehet a spontán gyülekezés kapcsán is, az gyakorlatilag az, hogy megismétlik, hogy a spontán gyülekezés nem automatikusan kerül betiltásra, hanem ha eg yébként betiltásra került volna, akkor alkalmazzák azokat a következményeket. És itt ne flashmobokra és egyéb rendezvényekre gondoljunk, mert ezek nem a gyülekezési törvény alá tartoznak. Remélem, hogy néhány dologra sikerült vá laszolnom. Ha kérdések maradtak bennünk, akkor pedig remélem, hogy a holnapi napon sikerül ezeket tisztázni. Köszönöm a figyelmet, és köszönöm azokat a pozitív hozzászólásokat, amelyek azért a törvény néhány erényét elismerték. Köszönöm. (Dr. Vejkey Imre t apsol.) ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Napirend utáni felszólalás: A mai napirendi pontjaink tárgyalásának a végére értünk. Most a napirend utáni felszó lalás következik. Egyetlen napirend utáni felszólalásra jelentkezett Székely Sándor képviselő úr: „Nemcsak élni, lakni is nehéz Magyarországon” címmel. Öné a szó, képviselő úr. SZÉKELY SÁNDOR (DK) : Köszönöm szépen a szót. Nem gondoltam, hogy ilyen későn fog rám kerülni a sor. Még annyit az előző vitához, hogy a puding próbája az evés, és majd meglátjuk, hogy mi fog történni, mert én elég sok tüntetést szerveztem az elmúlt években, majd szeptemberben kipróbáljuk, hogy hogy fog működni ez a törvény, de hát mos t nem erről van szó. Tisztelt Képviselőtársaim! Két hete fogadta el a Ház az Alaptörvény hetedik módosítását. Eszerint az állam és a helyi önkormányzatok törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani. Nos, akkor pedig a mélt ányosság jegyében a következő, a közterületen való életvitelszerű tartózkodást tiltó bekezdést úgy kellett volna megfogalmazniuk, hogy „a polgárok törekszenek arra, hogy közterületen életvitelszerűen ne tartózkodjanak”. Megközelíthetjük persze a kérdést a másik irányból is. Több ország elismeri az alapvető jogok között a lakhatás jogát. Az Alaptörvény viszont hungarikum, egyedül áll a világban azzal, hogy nem lakhatási jogot, hanem lakhatási kötelezettséget teremt. Márpedig, ha az állam kötelezi valamire a polgárait, akkor e kötelezettség teljesítésének föltételeit meg kell teremtenie. A kötelező védőoltások ingyenesek. Az iskolakötelezettség teljesítéséhez nem várjuk el, hogy a polgárok maguk építsenek hozzá iskolákat és szerződtessenek bele tantestületet. Ha tehát önök arra kötelezik a polgárokat, hogy lakjanak valahol, akkor szíveskedjenek ehhez lakhatást biztosítani számukra.
