Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 3. kedd - 17. szám - A gyülekezési jogról szóló törvényjavaslat, valamint A magánélet védelméről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz):
1132 Akkor csak az a kérdés, hogy miért van szükség szabályozásra. Mert ami rendben van, azt nem kell megjavítani. Az a probléma, hogy mindannyian attól tartunk, hogy ha idekerül egy szabályozás, amiben nekiállnak ezeket az alapjogokat kicsit macerálni, sze relgetni, abból éppenséggel nem a joggyakorlat megerősítése lesz. (23.20) De lehet, hogy ebben tévedünk, csak akkor ennek az lett volna a módja, hogy egyeztetést nem az általános vita után tartunk, az lett volna a módja, hogy elő zetesen esetleg van erről egy szakmai vita, ahova esetleg még talán civil szervezeteket is meghívnak. Szóval, ha van valami rendje ennek a dolognak. Nézze, államtitkár úr, és nézzék, képviselőtársaim, ezekről a dolgokról lehet beszélgetni. De őszintén szól va, ha mondjuk, az Alkotmánybíróság 2008as határozata óta tíz évet kibírtak… (Dr. Völner Pál közbeszól.) De volt már egy 2008as, ön említette ma. (Dr. Völner Pál: Bocsánat!) De a ’16os óta is eltelt már, ha jól emlékszem, két év. Szóval, ha kibírt ez ké t évet, akkor lehet, hogy kibírt volna még két hónapot is. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP és a Párbeszéd soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Megadom a szót Bajkai István képviselő úrnak, két percben. DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm sz épen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Én is igyekszem rövid lenni. Államtitkár úr pontosan elmondta, hogy ez a jogszabály egyfajta kodifikációs összegzés. Itt valószínűleg félreértés van tisztelt képviselőtársaimban, hogy ez mit jelent valójában. Ez azt jelenti, hogy mind a jogalkalmazás, tehát például a rendőrség részéről, mind a bíróság részéről alapvető igény volt, vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy problémakör, hogy az úgynevezett egyes alkotmányos alapjogok ütközése esetén hogyan kell eljárni. Ez egy olyan kér dés volt, amely több bírósági ítélet indoklásában megjelent, és 2016ban is az Alkotmánybíróság döntésénél szerepet játszott, és ez a felhívás, hogy ebben az ügyben az Országgyűlésnek állást kell foglalnia, jogot kell alkotnia, az éppen ezt jelentette, hog y volt egy életbeli helyzet, volt egy kialakult joggyakorlat, és ehhez a joggyakorlathoz képest voltak hiányosságok, vagy voltak olyan kérdések, amelyeket alkotmányosan kellett rendeznünk. Van egy régi, szintén idézet, engedjék meg, hogy idézzek, tempora m utantur et nos mutamur in illis - változnak az idők, és velük együtt mi is. Az, hogy 1989ben az 1989es gyülekezési törvény kapcsán, mondok egy példát, spontán tüntetést szerveztünk, mondjuk, a román nagykövetség előtt, de érdekes módon abban az időszakba n nem merült fel bennünk, hogy egyébként elmenjünk a román nagykövet házához, lakásához, és ott sátrakat verjünk fel, és ott tartózkodjunk hetekig dobokkal, sípokkal, és esetleg éjjel kettőkor ébresszük fel a gyermekét, mert éppen akkor akartunk volna vala mi igen fontos dolgot elmondani. Megváltoztak az idők, azt is lehet látni, hogy politikai véleménynyilvánítás kategóriájában - látom, lejár az időm, nem tudom befejezni, majd a következő körben esetleg befejezem. De a mondandómnak mégiscsak az a lényege, h ogy a változást az elmúlt harminc év igényelte, azt, hogy szabályozzunk, és egy ilyen törvényjavaslattal jöjjünk elő, illetve ilyen törvényjavaslattal jött is elő az Igazságügyi Minisztérium. Az is egy világos tény, hogy amit önök egyébként (Az elnök a cse ngője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) gumijogszabálynak hívnak, az egy alapvetően pontatlan megközelítés, mert éppen az a jellemző erre a törvényjavaslatra, hogy korábbi fogalmakat tesz helyre, joggyakorlati kérdéseket világít meg, azokra ad egy megoldási javaslatot (Az elnök ismét csenget.) , és jogalkotóként szabályozzuk a fontosnak ítélt kérdéseket. Köszönöm szépen. Majd még esetleg később szólok. (Taps a kormánypártok soraiban.)
