Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 3. kedd - 17. szám - Egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr, a részletes indokolás bemutatását. Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Salacz László képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja részéről - DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1084 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A jogállamban kiemelt jelentőségű a demokratikus alapokon nyugvó választás, amelyen a választásra jogosultak meggyőződésük szerint döntenek arról, hogy kik legyenek azok, akik képviselik az érdekeiket. (19.40) A választójog egyrészt egy politikai alapjog, amely biztosítja a hatalomban való részvétel jogát, másrészről a választójog jelenti azon jogszabályok összességét, amelyek a népké pviseleti szervek létrehozásának módját határozzák meg. Tágabb értelemben azon jogszabályok gyűjteménye, amelyek meghatározzák a népképviseleti szervek tagjai megválasztásának anyagi és eljárásjogi szabályait, ezért a választójog szabályozása az egyik legk iemelkedőbb jelentőségű kérdés egy demokratikus állam életében. Magyarországon a rendszerváltást követően kialakításra kerültek az általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazás anyagi és eljárásjogi keretei. Az anyagi jogi szabályok magukba foglalják a választójogosultság szabályait, azaz hogy kik és milyen feltételek alapján vehetnek részt a népképviseleti szervek tagjainak megválasztásán. Az eljárási szabályok tartalmazzák azokat a rendelkezéseket, amelyek a jelöltállítást, a választás lebonyolításának rendjét, a mandátumok megoszlását, a közreműködő szervek létrehozását és működését, valamint a választáshoz kapcsolódó jogorvoslatok rendjének szabályait tartalmazzák. Magyarországon az országgyűlési képviselők választására vonatkozóan vegyes választási r endszer került kialakításra, amely magában hordozza a többségi választási rendszer, valamint az arányos választási rendszer egyes elemeit. 2010 után szükséges volt a választójogi jogszabályok felülvizsgálata, hiszen olyan problémák kerültek felszínre, amel yek veszélyeztették a választási rendszer jogszerűségét. Gondolhatunk itt akár a választópolgárok eltérő száma miatt kialakult választókerületek aránytalanságaira, vagy az ajánlószelvények következtében kialakuló visszaélések veszélyeire. Nem volt vita a p ártok között az sem, hogy az ország méretéhez képest túl nagy számmal működött az Országgyűlés. Ezekre és még sok más jelentős problémára nyújtott megoldást az Alaptörvény, a 2011ben elfogadott, az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény, val amint a 2013ban megszavazott, választási eljárásról szóló törvény. A parlament létszáma az új rendelkezések következtében 368 (sic!) képviselő helyett 199re csökkent, amelyből 106 képviselő egyéni mandátum útján, 93 képviselő pedig országos listáról kerül t a törvényhozásba. A visszaélésekre okot adó kopogtatócédulák rendszere is megszűnt, helyette az ajánlóíveken gyűjthetik a jelöltséghez szükséges támogatói aláírásokat. Alapvető fontosságú, hogy az új szabályozás orvosolta a súlyos eltéréseket a választók erületek között, és végre arányosan kerültek kialakításra a körzetek. (Folyamatos zaj az ellenzéki padsorokban.) A nemzeti összetartozás szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy a határon túli magyarság lehetőséget kapott arra, hogy részt vegyen az anyaorsz ági választásokban. Szeretném hangsúlyozni azt a fontos előrelépést is, hogy a 2014. évi választásoktól kezdve már lehetősége van a nemzetiségi névjegyzékbe felvett választópolgároknak arra, hogy nemzetiségi listára leadhassák voksukat, ennek köszönhetően a német nemzetiség képviselője jelenleg az Országgyűlés tagja lehet, így a törvényhozás szintjén képviselheti a német nemzetiség érdekeit. Tisztelt Országgyűlés! Több mint négy esztendő után eljött az ideje a választási eljárási törvény felülvizsgálatának és a konzekvenciák levonását követően a szükséges módosítások elvégzésének. Az előttünk fekvő törvényjavaslat éppen ennek az elvárásnak tesz eleget. A javaslatokat megfigyelve észrevehető, hogy több esetben a Nemzeti Választási Bizottság javaslatai, iránym utatásai kerülnek átültetésre, tehát megállapítható, hogy nem egy öncélú törvénymódosításról van szó, hanem szakmai alapokon nyugvó, a jogalkalmazói jelzéseket is figyelembe vevő szakmai koncepcióról. Egy jogszabály kivételével a változtatások a választási eljárásról szóló törvényt érintik. A kivételt jelentő, módosítandó másik törvény az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek
