Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 3. kedd - 17. szám - Egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz)
1082 veszélyeztető helyzetet okozhat, hogy a hatályos szabályozás nem tesz különbséget az egyes választá si típusok és bizottságok között a delegálásra jogosultak szempontjából. Jelenleg az önkormányzati választáson egy független képviselőjelölt vagy polgármesterjelölt is delegálhat a helyi választási bizottság mellett a területi választási bizottságokba is t agot, amely olyan méretűvé duzzaszthatja a bizottságot, hogy az működésképtelenné válhat. Jelen törvénymódosítás orvosolja ezt a problémát azzal, hogy választási típusonként szabályozza a delegálás szabályait. Tehát a módosítási javaslat külön rendelkezése ket tartalmaz az országgyűlési választásokra, az Európai Parlament tagjainak választására, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására. A hatályos szabályozás szerint a területi választási bizottságok nem vesznek részt az orszá ggyűlési képviselők választási eljárásában, ami miatt a Nemzeti Választási Bizottság mint központi választási szerv jelentős többletterheltséggel működött, hiszen az egyéni jelölt nyilvántartásba vétele és az ajánlóívek határidőben való visszaszolgáltatása miatt bírságot kiszabó nagyszámú döntésekkel szemben közvetlenül az NVBhez lehetett jogorvoslattal fordulni. Jelen törvényjavaslat ezt a leterheltséget kívánja csökkenteni azzal, hogy az országgyűlési választási eljárásba beemeli a területi választási bi zottságokat mint elsődleges jogorvoslati fórumot a korábban említett ügyek esetében.A változtatás nem jelent jogbiztonsági problémát, hiszen mindkét eljárás formalizált, a határozatok meghozatala során nincs mérlegelési jogkörük, ezért az ügyek eldöntése e gyszerűbb megítélés alá esik. A területi választási bizottság másodfokú határozatai ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmeket az általános jogorvoslati rend szerint az ítélőtáblák bírálnák el.A választási kampány során kihelyezett plakátok szabá lyozása jelenleg nem egyértelmű, nem ad megfelelően konkretizált rendelkezéseket a jogalkalmazó számára. Tekintettel arra, hogy érdemi korlátozás kizárólag taxatív megjelölt tárgyakra - a kerítésre, valamint az épület falára - szól, gyakran felvetődik a pl akátkihelyezéshez mint a véleménynyilvánítás szabadságához való jog és a magántulajdonhoz való jog összeütközése. Az általunk tárgyalandó törvényjavaslat az említett kérdés tekintetében is megnyugtató megoldást kíván nyújtani azzal, hogy a taxatív felsorol ást kiveszi a törvényből, és nem határozza meg felsorolásban, hogy melyek lehetnek azok a tárgyak, amelyeken plakát kihelyezhető. A relatív területi kampánytilalom szabályainak értelmezéséről szóló 11/2014. számú NVBiránymutatásnak megfelelően a javaslatb an kiegészítésre kerültek a kampánytilalomra vonatkozó rendelkezések. Ezek közül fontos kiemelni, hogy a szavazás napját megelőzően a szavazóhelyiségen, valamint a szavazóhelyiséget magában foglaló épületen kívül jogszerűen elhelyezett plakátok választás n apján történő kint léte nem valósít meg kampánysértést. Minden választás alkalmával felmerül a választók vélt vagy valós szervezett szállításának a problémája. A hatályos törvény is egyértelműen kimondja, hogy „a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyil vános felhívás nem tehető közzé, szavazóhelyiséghez történő szállításra autóbuszos személyszállítás nem végezhető”. (Dr. Staudt Gábor: Mikrobuszszal. - Z. Kárpát Dániel: Az nem autóbusz.) Viszont önmagában ez a rendelkezés jelenleg lehetőséget nyújt a szab ályozás kijátszására, ezért a javaslat egy újabb bekezdéssel történő kiegészítése gondoskodik arról, hogy a tilalom ne lehessen megkerülhető. Az új bekezdés az alábbiak szerint határozza meg a szavazóhelyiséghez történő szállításra való nyilvános felhívás közzétételének, valamint a szavazóhelyiséghez történő szállításra való felhívás fogalmát. Szó szerint idézem. „Szavazóhelyiséghez történő szállításra való nyilvános felhívás közzétételének minősül az olyan felhívás, nyilvános közlés vagy plakát, amely szav azóhelyiséghez történő szállítás megszervezésére hív fel, szavazóhelyiséghez történő szállítást elősegítő eszközt népszerűsít vagy annak használatára hív fel. Szavazóhelyiséghez történő szállításra való felhívásnak minősül a szavazóhelyiséghez való szállít ás megszervezése, illetve a szavazóhelyiséghez való szállítást megszervező eszköz előállítása.” Ezekkel a pontosan körülírt definíciókkal remélhetőleg megszűnik a tilalom megkerülhetőségének lehetősége.
