Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 18. hétfő - 9. szám - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek a magasházak építésének szabályozásával kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára:
108 Tehát amikor itt beszélünk az Országgyűlésben, akkor az országos szabályozásról beszélünk, amit aztán le kell köve tni mindig a helyi szabályozásnak. Tehát nem arról beszélünk itt az Országgyűlésben, hogy Budapestnek milyen szabályai lesznek, hanem arról beszélünk egyébként, ezt Csárdi képviselő úrnak mondom, hogy egyébként milyen olyan keretrendszer van, ami alapján m ajd meg kell határozni az önkormányzatoknak a saját szabályaikat. Tehát itt nem arról van szó, hogy az Országgyűlésben meghatároznánk azt, hogy Budapesten mit lehet építeni. (Közbeszólások, köztük Demeter Márta: De önöknek mindent lehet.) Egy keretrendszer t alkotunk, ami alapján egyébként Budapest és a többi település meghatározza azt, hogy ők milyen szabályt alkotnak. Ez mindig így volt egyébként a magyar szabályozásban, és valószínűleg mindig így is lesz, hiszen ezt a lépcsőzetességet a továbbiak során is meg kell tartani. Nem akarom megismételni saját magamat, de ezt a keretrendszert tartja fenn a mostani szabályozás is. Hiszen ott van egy 65 méteres szabály, ahol egy szakmai testületnek kell dönteni arról, hogy egyébként efölé lehete menni. A központi t ervtanács egy régóta létező dolog. Van Országos Tervtanácsunk, ma is működik ilyen tervtanács. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Ez egy szakmai grémium, meg van határozva, hogy kik a tagjai. Ennek megfelelően ennek a szakmai grémiumnak kell döntést hozni. És nagyon óvom a képviselőtársaimat attól, hogy ízlés kérdésében, főleg építészeti ízlés kérdésében e Ház falai között állást foglaljunk. Ez az a kérdés, amit a szakmára kell bízni. (Zaj, közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Ez az a kérdés, ami t a szakmának kell eldöntenie. Ezért mondom azt, hogy ilyen kérdésben mindig szakmai döntést kell hozni. Bízzuk a szakmára, az építészekre ezeknek a kérdéseknek a megítélését! Azt, hogy egy épület egyébként hogy néz ki, hogy fog kinézni, egy megfelelő test ületre kell bízni, hogy ők hozzák meg a megfelelő döntéseket. Így épül fel ez a mostani szabályozás és nem úgy egyébként, hogy az Országgyűlésben most arról kezdtünk el beszélgetni, hogy egy épületet szépnek tekintünk vagy nem tekintünk szépnek. (Közbeszól ások, köztük Hegedűs Lorántné: De szabadjon kimondani, hogy ronda.) Ez nem az Országgyűlés feladata, és nem is kell itt ezeket a kérdéseket megvitatni. Azt gondolom, a városfejlesztés kérdése - és ebben az alapvető kérdésben, azt hiszem, mindannyiunknak eg yet kell értenünk - alapvető feladat. Alapvető feladat, de olyan feladat, ami nem az Országgyűlés feladata elsősorban, hanem az önkormányzatok feladata. Fontos az, hogy egy kormányzat, egy Országgyűlés olyan szabályokat alkosson, amelyek között természetes en a mozgásteret, a szakmai döntések lehetőségét biztosítsa az önkormányzatok számára. (Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ehhez kapcsolódik egyébként az a módosító javaslat is, ami ebben a jogszabályban most szerepel, ami egy évvel eltolja egyébként a városrendezési eszközök megalkotását az önkormányzatok számára, hiszen ez egy olyan határidő volt, ami bizonyos szempontból jogvesztő volt, és az úgynevezett illeszked és szabályait vezette volna be. (20.00) De pont azért, hogy az önkormányzatok számára a szabályozás lehetősége, tehát hogy maguk dönthessenek saját magukról, biztosítva legyen, ezért kell kitolni ezt a határidőt, hogy ezeket az eszközöket meg lehessen al kotni. Nézzék, vannak olyan kérdések, amelyeket felvetnek egy országgyűlésben, rendszeresen felvetnek, és elég furcsa, hogy pont egyes képviselők vagy önök vetik fel ezeket a kérdéseket. De nézzék, minket egyetlenegy dolog vezérel (Z. Kárpát Dániel: A pénz , hogy minél több pénzt szerezzenek!) , az, hogy a megfelelő szabályozási szintek mellett az önkormányzatok dönthessenek ezekben a kérdésekben, s ezek mellett a szabályozási kérdések mellett pedig (Hegedűs Lorántné és Z. Kárpát Dániel közbeszól.) utána olya n épületek jöjjenek létre, amelyeknél elsősorban a szakmai kontrollja érvényesül.
