Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 3. kedd - 17. szám - A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY (DK): - ELNÖK: - DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz):
1069 Másodrész t cáfolnom kell azt, hogy a jelen törvényjavaslat, törvénymódosítás lex Patyi törvényről szólna, vagy akár magáról a közigazgatási bíráskodásról. Ugye, az Alaptörvény módosítása, amit alig egy hete fogadtunk el, teremtette meg a keretet arra, hogy egyáltal án közigazgatási bíráskodásról újra Magyarországon beszélhessünk; az keretet teremtett. Ezt követően az igazságügyi miniszter úr felkért egy igen kiváló grémiumot, főleg tudósokból, jogászokból álló grémiumot, hogy dolgozza ki ennek a keretét. Jelen pillan atban ezen dolgoznak. Tudomásom szerint a mű talán szeptemberoktóberre elkészül, akkor fog majd a parlament elé kerülni. Tehát ezzel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy ez a törvénymódosítás nem a közigazgatási bíráskodás bevezetése, és nem arról szól, h ogy ki legyen az elnök, vagy ki ne legyen az elnök. Ez kifejezetten egy technikai módosítás, amit, ha a szívük mélyébe tekintenek, képviselőtársaim, önök is elismernek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönjük. Most megadom a szót Arató Gergely képviselő úrnak két percben. ARATÓ GERGELY (DK) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Határozottan merem ígérni, hogy egyetlen kormánypárti képviselőt sem fogok ennyire kínos helyzetbe hozni, mint képviselő asszony. Őszintén s zólva, azért is nem kértünk vezérszónoki hozzászólást ehhez a törvényjavaslathoz, mert bizonyos szint alá nem megyünk. Tehát önök behoznak egy törvényjavaslatot, egyetlen törvény egyetlen paragrafusát kiválasztják, és abba kicsit beleturkálnak. És nekünk e l kéne hinni, hogy csak a hirtelen jóindulat, a problémaérzékenység vezette önöket. De pont csütörtök délután érett meg ez a gondolat, előtte ez nem volt probléma. Most viszont akkor már azonnal és rögtön kell, anélkül, hogy felülvizsgálnánk az egész bírói jogállásról szóló törvényt, amivel rengeteg probléma van, és anélkül, hogy legalább egy tisztességes indoklást adnának.Mert lenyűgözve hallgatom ugyan a tudományos ismeretterjesztő előadásokat a jogtörténetről és a hatalmi ágak szétválasztásáról, rám is f ér, mert komoly hiányosságaim vannak ezen a területen, meg is köszönöm, de ez nem indokolja meg azt, hogy miért kell most sürgősségi, statáriális törvénykezéssel belepiszkálni ebbe a jogszabályba. Nem fogjuk tudni így támogatni. Majd ha egyszer tisztessége s eljárásban tisztességes jogszabálytervezeteket hoznak be, akkor érdemes lesz rajta elgondolkozni, hogy lehete őket támogatni. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most visszatérünk a normál szót kérőkhöz. (Jelzésre:) Akkor megadom a szót két percben Bajkai István képviselő úrnak mint előterjesztőnek. DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Igyekszem kicsit röviden válaszolni, felhasználva a két perc lehetőségét. Először is, valóban, ahogy ezt az előterjesztésben elmondtam, a jogszabálynak egy olyan módosításáról van szó, ami egyébként szerintem majdhogynem magától értetődik. Kitértem a Bjt. hatályos szabályozására is, lehet, hogy ez Harangozó képviselő úr figyelmét elkerülte abból a bizonyos percs zámból. Ugyanis a jelenleg hatályos rendelkezések egyébként nagyon hasonlóak. Ahogy azt VargaDamm Andrea képviselő asszony elmondta, aki nyilván kitűnően ismeri a bíróságok szervezetrendszerét és a bírák jogállását, korábban majdhogynem természetes volt, és ez egy alapelv, akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy aki egyszer bíró volt, megfelelt a bírói szakma szabályainak és a feladatait egyébként jól teljesítette, ugyan miért ne térhetne vissza a bíróság kötelékébe. Azt gondolom, az egy érték, hogy ha valaki bí ró volt, majd valahol másutt, például a tudomány területén bizonyított, ezt a tudását később is felhasználhatja, és a bírói szervezetrendszeren belül tovább bíráskodhat.
