Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 3. kedd - 17. szám - A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1067 Más ind oka ennek a sebtében képviselőként benyújtott javaslatnak nem lehet. S bárcsak rám cáfolnának, de tartok tőle, hogy államtitkár úr cinikus mosolya is csak azt erősíti, hogy nekem van igazam. Ezt a törvényjavaslatot az MSZP a lehető leghatározottabban eluta sítja. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Keresztes László Lórántnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszö nöm szépen a szót, elnök úr. Viszonylag ritkán fordul elő, de most tökéletesen egyetértek az előttem szóló képviselő úrral. Én is azt gondolom, hogy rendkívül cinikus magatartás az, amit kormánypárti képviselőtársaim tanúsítottak. Bajkai képviselő úr nagyo n hosszan beszélt, egészen irodalmi magaslatokba tévedve különböző dolgokról, csak éppen a törvényjavaslatról nem. De egyébként ez teljesen rendben van, hiszen a törvényjavaslat indoklása sem szól egy szót sem arról, hogy mi a céljuk ezzel; ahogy el is mon dta Harangozó képviselő úr, hát, nem az, ami itt le van írva. Ez nem egy pontosításról szól, ez nem egy egységes jogértelmezést célzó javaslat. Ez nem másról szól, mint hogy Patyi András lehessen a bevezetésre kerülő közigazgatási felsőbíróság vezetője. Gy akorlatilag ez a lex Patyi, hívjuk nevén ezt a törvényjavaslatot. Azt gondolom, nem is érdemes különösebben szót vesztegetni ennek a törvényjavaslatnak az indoklására. Igazából, amiről beszél ez a törvényjavaslat, a közigazgatási felsőbíróságok, és az anna k az élére kinevezett Patyi András kinevezését teszi lehetővé. Mondhatjuk, hogy önmagában egy elég furcsa hisztéria indult el az elmúlt hetekben a közigazgatási bíróság bevezetése kapcsán, holott ez nem egy eredendően elvetendő javaslat. Volt erre példa, 1 949ig volt Magyarországon közigazgatási bíráskodás, közigazgatási bíróság. Ugyanakkor látszik az, hogy már nem ezzel a céllal vezetik be ismét, amit egyébként két vagy három évvel ezelőtt az igazságügyi miniszter előterjesztett, akkor ugyanis a Kúria alá került volna a szervezetrendszerben ez az új egység, most pedig egy teljesen önálló bíróságként hoznák létre. Tehát igazából azok az érvelések sem állnak meg, amiket az elmúlt hetekben hallhattunk a törvényjavaslat vitája kapcsán vagy az alaptörvénymódosí tás vitája kapcsán, amikor lehetővé tette az Alaptörvény vagy megnevezte, hogy mi a kormány célja. Most egy olyan módosításra készül a kormány, ami tulajdonképpen növeli a kormányzati befolyást, és alkalmas a bíróságok függetlenségének a további csorbításá ra, ezért teljes mértékben elfogadhatatlan ez a javaslat. Patyi András személyéről nem kívánok én hosszabban beszélni. Képviselőtársam elmondta, bebizonyította Patyi András, hogy egy végletekig lojális emberről van szó, lojális szereplőről, és ijesztő, hog y a kormány ezt az embert szeretné kinevezni ilyen módon, ilyen bújtatott, cinikus, álságos módon a közigazgatási felsőbíróság élére. Ugyanakkor Vejkey, illetve Bajkai képviselőtársam is hosszasan értekezett a bíróságok, a bírói függetlenség fontosságáról. Szeretnék javaslatokat megfogalmazni vagy kérdéseket föltenni, hogy támogatnánake egy ilyen irányú biztosítékot, hogy beépüljön a rendszerbe. A közigazgatási bíróságok kapcsán nekünk lenne néhány javaslatunk, hogy bizonyos összeférhetetlenségi szabályoka t valósítsunk meg ennek kapcsán is. Ha ezt támogatnák kormánypárti képviselőtársaim, akkor tudnák bizonyítani, hogy őszintén szóltak, amikor a bírói függetlenségről szónokoltak, egyébként meglehetősen ékesszólóan, ezt ismerjük el. A mi javaslatunk arról s zólna - összeférhetetlenségi szabályokról van szó , hogy ne lehessen közigazgatási bíró az, aki a megelőző öt évben párt tisztségviselője volt, aki párt jelöltjeként a választáson indult, aki állami vezetői tisztséget töltött be, vagy kormánybiztosi, mini szterelnöki biztosi, miniszteri biztosi, illetve kormánymegbízotti pozíciót töltött be, vagy valamilyen olyan közjogi tisztséget töltött be, ahova az Országgyűlés választotta meg. Rendkívül fontosnak tartjuk azt,
