Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 3. kedd - 17. szám - A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1063 Szerintem minden jogállamban, hogyha egy bírósági vezető szabályzatának akár csak néhány pontját ilyen módon az Alkotmánybíróság megsemmisíti, az a minimum, h ogy nemcsak hogy felajánlja a lemondását, hanem le is mond a tisztségéből. Ez nemhogy nem történt meg, hanem a kormányzat sem reagált erre a helyzetre, hozzáteszem, úgy, hogy azért az Alkotmánybíróság nem vádolható azzal, hogy - hogy mondjam - a tagjai tek intetében ne lennének néhol átfedések a fideszes érdekek és a tagok által megfogalmazott vélemények között. Arról nem is beszélve, hogy teljesen egyértelmű helyzetekben is úgy tűnik, hogy amikor el kellene kaszálni törvényeket, inkább nem dönt az Alkotmány bíróság. De most nem is az Alkotmánybíróságról szeretnék beszélni. Még ez az összetételű testület sem tudta felvállalni, hogy ne semmisítse meg az integritási szabályzatot. (Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Azt is lát nunk kellett, hogy egyes bírók azon túl, hogy az Alkotmánybírósághoz fordultak, és ott részben sikert is értek el, Strasbourghoz is kénytelenek voltak fordulni ezen kinevezési gyakorlattal szemben, ha már a kormány nem tett semmit. És megtörtént az a roppa nt furcsa eset, bár minden tiszteletem az elsőfokú bíróságé, amely meghozta ezt az ítéletet, hogy bíróság által is kimondásra került, hogy Handó Tünde kinevezési gyakorlata az egyes, nem csak a vezetői, az egyes bírói álláshelyek tekintetében is törvénysér tő volt. Az történik ugyanis, hogy miután egy pályázat kiírásra kerül, azt el kellene bírálni, és annak megvannak a különböző, a bírói fórumon belüli véleményezési fórumai, Handó Tündének annyi lenne a lehetősége, hogy kinevezi az adott pályázót, vagy a ra ngsortól eltérésre engedélyt kér az Országos Bírói Tanácstól. Ezt sok esetben nem tette meg, hanem a harmadik eszközhöz folyamodott, ami a pályázat eredménytelenné nyilvánítását illeti. Ez azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy több kiváló pályázó volt, ho gyha mondjuk, nem indult olyan pályázó, vagy nem az végzett az élen, akit az OBH mindenkori elnöke ki szeretne nevezni, visszadobja az egész pályázatot, és újra el kell indítani. Újra lefut, és ha kétszer eredménytelenné van nyilvánítva, akkor meg lehet az t tenni, hogy megbízással oda lehet tenni szinte bárkit. El tudják képzelni, hogy ha megbízással már ott van néhány éve egy jelölt, hát azért az csak tud annyira hatással lenni a következő pályázatokra, hogy kvázi megtörnek a bíróság bírái, és őt jobb hely re rakják a következő pályázatban, és ezután akkor már ő rögtön kinevezhető. Ez az a gyakorlat, amit nemegyszer láthattunk. Ebben az esetben is egyébként indokolási kötelezettsége áll fenn az OBH elnökének. De ennél tovább haladtak a dolgok. Tehát nem csak a bírósági vezetők esetében, ahol az eredménytelenné nyilvánításnak még egy kiskapuját, ahogy mondtam, nyitva hagyták, bár nem erre az esetkörre, de amikor valaki, mondjuk, a törvényszékről az ítélőtáblára jelentkezik, ki van írva egy pályázat, ő azt megn yeri, akkor már jóval szigorúbbak annak a lehetőségei, hogy az OBH elnöke ezt a pályázatot eredménytelenné nyilvánítsa. Nemcsak hogy indokolási kötelezettség kell, hanem munkaszervezési indokokra kell hivatkozni, hogy azt az álláshelyet már nem kell betölt eni. Mik történtek számos esetben? Például Vasvári Csaba bíró ügyében, aki ezt a munkajogi pert megindította, amit meg is nyert első fokon, az történt, hogy az ő pályázata első lett, Handó Tünde nem nevezte ki arra hivatkozással, hogy nem kell betölteni az t az álláshelyet, de ugyanazzal a mozdulattal kiírta az új pályázatot ugyanarra az álláshelyre, és ez kétszer megtörtént. Azt hiszem, ha a munka törvénykönyve alapján egy gazdasági társaságnál történne meg, hogy hamis indokkal… Itt ügyvédek is vannak, nemc sak az Országgyűlésben, a teremben is. Önök szerint, ha hamis indokkal valakit kirúgnak, hogy leépítés van a cégnél, de nemhogy leépítés nincs, hanem az ő helyére felvesznek mást, megnyerné azt a pert? Természetesen megnyerné. Ami még a pikantériája a Vasv ári Csabaügynek, hogy Handó Tünde most a legújabb sajtóhírek szerint a másodfokú eljárásban arra hivatkozással kérte az egész, azt hiszem, törvényszék vagy ítélőtábla… - nyilván az ügyben csak a sajtóhírek alapján tudtam tájékozódni, talán az egyik ítélőt áblán van az ügy, de a lényeg, hogy arra hivatkozással kérte az egész testület kizárását, hogy az elnöke kapcsán biztos elfogult az összes bíró, aki ott dolgozik.
