Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 3. kedd - 17. szám - A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz)
1060 A személyi függetlenség a bíró számára szolgálati elöljárójával szemben védett jogállást jelent . Ebből fakadóan a bíró nincs kitéve annak, hogy a szolgálati elöljárójának nem tetsző ítéletei miatt személyét érintő hátrányokat tűrjön el. A személyi függetlenséggel együtt azonban a szakmai függetlenséget is garantálni kell a bíró számára. Az Alaptörvé ny 26. cikkének (1) bekezdése biztosítja a bíráknak, hogy őket csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani tisztségükből. (17.50) A bírók jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény - a tovább iakba ezt Bjt.ként fogom rövidíteni - rögzíti ezt az alkotmányos rendelkezést, és ez a jogszabály az előttünk fekvő javaslat alapját is képezi. Tisztelt Ház! Az Alaptörvény 25. cikkének (8) bekezdése az alábbiakat írja: „A bíróságok szervezetének, igazgat ásának és központi igazgatása felügyeletének, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírók javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg.” A bírák jogállását, vagyis a bírói szolgálati viszony keletkezését és megszűnését, a bírák jogait és kötelezettségeit, a bíró munkájának értékelésére vonatkozó és az alkalmatlansági eljárások szabályait, a bírákkal szembeni munkáltatói jogkör gyakorlóit, a bírák fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályokat, a bíró kártérítési felelősségét, a bíró szolgál ati jogviszonyából eredő vitákra vonatkozó szabályokat és a bírák javadalmazását a Bjt. szabályozza. Hogyan válhat valaki bíróvá? A bíró szolgálati jogviszonyának keletkezése alapvetően kétféleképpen lehetséges. A gyakoribb esetek közé tartozik, amikor a j ogász bírósági fogalmazóként kezdi a munkáját, majd a jogi szakvizsga letételét követően bírósági titkár kinevezést kap, majd ezután nyújt be pályázatot az üres bírói állásra. A másik eset, amikor a bírói állásra pályázó jogász más munkáltatónál tevékenyke dik, tehát nem a bírói szervezet tagja, s így folyamodik kinevezésért. Bíróvá a 30. életévét betöltött személy nevezhető ki, aki magyar állampolgár, nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, egyetemi jogi vég zettséggel rendelkezik, a jogi szakvizsgát letette, vagyonnyilatkozatot tett, valamint a bírói hivatás gyakorlására alkalmas minősítést szerzi meg a pályavizsgálati alkalmassági vizsgán, illetve legalább egy évig bírósági titkári vagy az igazságszolgáltatá ssal összefüggő tevékenységet folytatott. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló korábbi, 1997. évi LXVII. törvény szabályozását átvéve, a Bjt. 23. § (3) bekezdése biztosítja a nemzetközi szervezetnél vagy a z Európai Unió valamely szervénél ítélkezésre vagy az igazságszolgáltatással összefüggő egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítő, továbbá az állami felsőoktatási intézmény rektorává vagy költségvetési szervként működő kutatóközpont vagy kutatóinté zet vezetőjévé kinevezett bírák számára, hogy bírói hivatásukhoz visszatérjenek a fentiek szerinti megbízatásukat követően. A hatályos szabályozás alapján a megbízatás lejártát követő 30 napon belül kell kérni a bíróvá történő ismételt kinevezést, amire pá lyázat kiírása nélkül kerül sor. A kinevezésre az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára a köztársasági elnök jogosult azzal, hogy ha a bíró korábban határozott idejű kinevezéssel rendelkezett, akkor határozott idejű, ha korábban határozatlan idej ű kinevezéssel rendelkezett, akkor határozatlan idejű kinevezést kap. A bíró kinevezését követően kerül sor a szolgálati helyre történő beosztásra. A szolgálati helyre történő beosztásra vonatkozó eljárást is meghatározza a hatályos Bjt. Ez esetben úgy kel l eljárni, mint az OBHba beosztott bíró hivatali beosztása megszűnésének esetén. A bírót tényleges bírói álláshelyre, indokolt esetben pályázat nélkül tanácselnöki munkakörbe kell beosztani, illetve kinevezni a bíró hivatali tevékenységét megelőző vagy az zal legalább azonos szintű, lehetőleg a bíró lakóhelye szerinti szolgálati helyre. Más szolgálati helyre a bíró csak a hozzájárulásával osztható be.
