Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 3. kedd - 17. szám - A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SZÁVAY ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1044 Ez már a történeti igazsághoz hozzátar tozik, de még egykét témára egyébként itt ki fogok térni, amire nem is biztos, hogy feltétlen akartam volna, de ha már egyébként ennek a témának a kapcsán Potápi államtitkár úr is kihasználta a lehetőséget arra, hogy a kormányzati nemzetpolitika teljes sp ektrumáról beszámoljon, aminek egyébként feltétlenül sok köze nincs az előttünk fekvő javaslatokhoz, akkor bátorkodom én is, hogy ezt megtegyem, illetve majd erre reagáljak. Annál is inkább, mert egyébként arról, hogy miről szól maga a törvényjavaslat, ill etve az egyes módosításoknak mik az okai, arra egyébként különösebben részletesen sem az előterjesztők, sem ön, Zsigmond képviselő úr mint fideszes vezérszónok és az államtitkár úr sem tért ki. Itt azért egykét kérdés lenne, ami érdekelne minket, azzal eg yütt egyébként, hogy azt azért szeretném előrebocsátani az elhangzottak ellenére is, hogy különösen sok problémánk nincs a javaslattal, ezt akár még támogatni is fogjuk tudni, de egykét ügyet azért szeretnék idehozni, illetve egykét dologra rákérdezni. Azt csak mellékesen kérdezem meg, bár nem igazán értem, hogy egy ilyen alapvetően technikai jellegű módosításokat tartalmazó javaslatot a kormány miért nem vette a nevére, ezt kérdezem az államtitkár úrtól. Teljesen nyilvánvaló, hogy nem önök ketten görnye dtek napokon meg éjszakákon keresztül egy laptop előtt, hogy összehozzák ezt a javaslatot, hanem a Miniszterelnökségről a kezükbe nyomták. Mindegy, ezt már megszoktuk, ezt most egyébként különösebb felhang nélkül kérdezem, csak tényleg nem értem, hogy ezt miért nem vette a kormány a nevére, miért kellett ezt képviselői indítványként benyújtani, de ezen most elegánsan lépjünk túl. Alapvetően nyilvánvalóan technikai módosításokról van szó. Egykét olyan kérdés, ami már eddig is így működött, de nem volt a tör vényben rögzítve, ez megtörténik, illetve van egykét olyan változtatás, amely bár a centralizáció irányába hat, ami azért mindig veszélyes szokott lenni az önök gyakorlatában, de ezekben az esetekben még akár észszerűnek is látjuk, és egyet is tudunk ezze l érteni. Az 1. § foglalkozik azzal, hogy az alapból nyújtott bármely támogatás esetén lehet az alapkezelő szerve a kedvezményezett. Eddig ez csak a Magyarság Házának a támogatásával kapcsolatban lehetett. Ezzel egyébként mi egyet tudunk érteni, ez egy ész szerű módosítás, mint ahogy ilyen a 2. és a 3. § is. A 4. § pedig leszögezi azt, hogy az alapkezelő vezérigazgatóját a bizottság javaslatára a nemzetpolitikáért felelős miniszter nevezi ki és menti fel, illetve bekerül az eddigi gyakorlat úgymond törvényes ítésére, hogy a további vagy egyéb foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat a vezérigazgató gyakorolja - úgy néz ki, hogy ez rendben van , másfelől tisztázzák, hogy az alapkezelői feladatok vagy azok egy részének ellátása érdekében az alapkezelő más jogi személyt létrehozhat, abban alapítói jogokat, részesedést szerezhet vagy közreműködő szervezetet megbízhat; ezenfelül pontosíthatják azösszeférhetetlenségi szabályokat is. Tehát jól értjük, akkor alapvetően az eddigi gyakorlat kerül nevesítésre a tör vényben bizonyos kiegészítésekkel. A 6. § foglalkozik azzal, hogy az alapkezelő az alap kezelésén túlmenően központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat vagy esetleg más elkülönített állami pénzalapkezelő szervi vagy lebonyolító szervi fela datait is elláthatja jogszabály alapján. Ezt azért egy picit jobban kifejthették volna, hogy ez pontosan mit jelent vagy itt mire van szükség. Én nagyjából érteni vélem, de ha különböző minőségükben hárman is hozzászóltak már ehhez a törvényhez, akkor ezt talán egy picit jobban is ki lehetne fejteni, hogy konkrétan milyen ügyekről van szó. Én magam konzervatív és egy picit etatista emberként egyébként alapvetően híve vagyok az észszerű és racionalizált központosításnak akkor, ha ez valóban észszerűen és rac ionálisan történik, és nem egyfajta hatalmi öncélt szolgál ki, mint amire egyébként az elmúlt 8 évben számos alkalommal láthattunk az önök esetében vagy az önök törvényhozási gyakorlata esetében példát. Sőt, én magam vagyok az, aki tényleg sok éve elmondom , kritizálom és teszem kritika tárgyává a nemzetpolitikai támogatások széttagoltságát.
