Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 3. kedd - 17. szám - A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik):
1007 pillanatban is a mindennapjait nehezíti meg az, hogy mikor jön a kilakoltató, hogy mikor fogják a feje fölül a bankok elvinni a lakást. (13.50) Én azt lá tom, hogy önök ennek a megoldásában vagy nem érdekeltek, vagy egyszerűen a saját önzésükben észre sem veszik ezt a problémát. Pedig van megoldás. Az LMP már tavaly, ennek az évnek a költségvetéséhez is benyújtotta és a jövő évi költségvetéshez az idén is b enyújtottuk azt, hogy a magyar kormány hozzon létre egy bérlakásépítési alapot. Ebből kellene egyébként - és ebből a szempontból csak a szociális bérlakás érdekes itt, de nem csak a szociális bérlakás - bérlakásokat építeni. Azt gondolom, még fideszes képv iselőként is átélhető az az élethelyzet, hogy viszonylag kicsi az esélye annak, hogy egy hajléktalan ember a mai magyar Budapesten, Szegeden vagy akár vidéki kistelepülésen is saját ingatlant tudjon vásárolni. Én azt gondolom, ha önök keresztények lennének , akkor legalább kísérletet tettek volna arra, hogy megoldást nyújtsanak ezeknek az embereknek. De önök elengedték a társadalom leszakadó rétegeinek a kezét, egy az egyben, ahogy képviselőtársam mondta. Nemhogy senkit nem hagytak az út szélén, hanem még rú gtak is beléjük egyet. Semmit nem tettek ezekért az emberekért, pedig volna lehetőség és forrás is arra, hogy érdemi segítséget nyújtsunk nekik. Azt gondolom, hogy amíg ez így van, addig - legyünk őszinték - nem a hajléktalanokat kellene büntetni, kriminal izálni, hanem azokat a parlamenti képviselőket, akik szerint a megoldás helyett a büntetés az, ami megoldást jelenthet egy szociális kérdésre. Bevallom töredelmesen, én személyesen szégyellem magam maguk miatt. Keresztény emberként, katolikus emberként, pa rlamenti képviselőként szégyellem magam. És nagyon remélem, hogy önök is fogják magukat szégyellni. Engedjék meg, hogy egy kicsit más megközelítésből is megvizsgáljuk ezt a kérdést. Rövid leszek, ígérem, és nem fogom önöket föltartani, bár az a négy képvis elő, aki most itt van, gondolom, rászánta ezt a pár percet. Mit jelent konkrétan a jogszabály értelmében az „életvitelszerű” kifejezés? Hogy fogja eldönteni az a hatósági személy, aki eljárásra jogosult, hogy az illető, aki lehet, hogy csak 16 óra munka ut án elaludt a buszmegállóban, életvitelszerűen szunnyadt el, vagy ő ott életvitelszerűen éppen alszik? Ugye, azért lássuk be, hogy ez nem mindegy! Ha én kimegyek a Kossuth térre, hogy megegyek egy szendvicset, amit ebédre szántam magamnak, hogy dönti el val aki, hogy én életvitelszerűen eszeme a szendvicsemet (Arató Gergely: Majd a börtönben kiderül!) a Kossuth téren, vagy pedig egyszerűen csak kint a Kossuth téren ettem meg az ebédemet? Uraim, önök egy nagyon rosszízű tréfát űznek ezzel az országgal! Szégyen és gyalázat! Ezt a törvényjavaslatot nemhogy támogatni nem lehet, hanem szégyen, hogy ezt benyújtották. Azt gondolom, hogy erről legközelebb akkor kellene beszélnünk, amikor önök nyitottságot mutatnak arra, hogy az ellátórendszer jelentős javításával, a b érlakásprogram megvalósításával vagy a szociális dolgozók sokat ígért, de soha meg nem valósuló béremelésével segíteni akarnak ezeknek a rétegeknek - akkor hozzák ezt vissza! Addig meg vonják vissza, és nagyon kérem, hogy szégyelljék magukat! Köszönöm szép en a szót. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Csárdi Antal képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. További felszólalások következnek. Megadom a szót VargaDamm Andrea képviselő asszony előtt Potocs káné Kőrösi Anita jobbikos képviselő asszonynak. POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vitában több megközelítést hallottunk erről a törvényjavaslatról. Engedjék meg, hogy elkalau zoljam önöket Siófokra, a Balaton fővárosába, a turisztikai szempontból egyik kiemelkedő kisvárosba, és egy kis