Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 3. kedd - 17. szám - A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1002 ekkortól az önkormányzati rendeletek nem jelölhetnek ki k ülön területeket, ahol tilos a közterületen való életvitelszerű tartózkodás, mivel az általános jelleggel tilos lesz. Mivel ez a szabálysértési tényállás átkerült az elzárással is büntethető szabálysértések körébe, így az érdemi döntés a bíróság hatásköréb e tartozik majd. A bírósági eljárást megelőző előkészítő eljárást a rendőrség az általános szabályok szerint folytatja le, míg a bíróság döntésének végrehajtását az általános szabálysértési hatóság végzi. A helyszínen a rendőrség, a járási, kerületi hivata l arra felhatalmazott ügyintézője, közterületfelügyelő, et cetera, et cetera, intézkedhet a jövőben. Ami új elem, amivel elkerülhető a büntetés: ha az illető a jelen lévő hatóság vagy más szerv felajánlott segítségét elfogadva együttműködik a hajléktalan személyek részére fenntartott ellátások igénybevétele érdekében, akkor a szabálysértés szintén nem valósul meg. Nem világos számomra, hogy ezen mit ért a kormány, ugyanis ezt nem fejtette ki. Például, ha az utcai szociális munkát mint segítséget, ellátást el is fogadja, ami ugyebár a hajléktalan személyeket érintő ellátás igénybevételének minősül, attól még továbbra is közterületen marad az illető. Ha ezek után jogszerűen maradhat ott, akkor az Alaptörvényből csinál viccet a hatóság. Az is kérdés, meddig él így ez a szerzett lehetőség - vagy ilyenkor kötelezően elviszik a szállóra? És mi van, ha nincs hely? Márpedig nincs elegendő férőhely, mert hiába mondta Móring József Attila képviselőtársam, kedves barátaim, azért el kell önöknek mondjam, hogy Magyarorsz ágon körülbelül 3032 ezer hajléktalanról beszélünk, és nem csak azokról beszélünk, akik utcán élnek. Utcán 3,54 ezer ember él Magyarországon, de a potenciális hajléktalanok száma meghaladja a 30 ezer főt. Ma Magyarországon 11 200 férőhely van. A nappali melegedőket ilyen formában ne számítsuk ide, meg az alkalmi szálláshelyeket, mert az nem biztosít valóságos fedelet ezeknek az embereknek. Korábban az Alkotmánybíróság által megsemmisített rendelkezésben szerepelt, hogy a szabálysértés nem állapítható meg, ha a feladat ellátására kötelezett önkormányzat a hajléktalanellátás feltételeit nem biztosítja. Talán ezt kívánták másképp megfogalmazni, de ez sem derült ki egyébként az előterjesztésből. Ezzel együtt nem tud kilépni a kormány a maga alkotta csapdahelyz etből, mert lényegében továbbra is azon fog múlni, hogy az utcán élő hajléktalanokkal mi történik, hogy a hatóságok érvényesítike a törvényben foglaltakat. Az ugyanis nehezen várható el, hogy a hajléktalan emberek odébbállnak, csak hogy betartsák az Alapt örvényt vagy a szabálysértési törvényt, főleg, mert nincs hova menniük. Hozzáteszem, ha a kormány akarta volna, akkor betartatta volna eddig is ezt a kemény szabályozást. Ehhez képest az utóbbi két évben erre már nem igazán került sor, ami bizonyos értelem ben valamifajta emberséget mutat a hatóságok felől - zárójelet nyitok: illetve a szabályozás értelmetlenségét , másrészt pedig azt bizonyítja, hogy mindez valójában hecckampány és a bűnbakképzés újabb szintje azzal együtt, hogy a hajléktalanság alkotmányb an történő betiltása valójában embertelen, és semmilyen keresztény hagyományokra épülő társadalomban nem humánus, nem erkölcsös lépés. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a hajléktalanság problémáját nem lehet rendészeti eszközökkel kezelni, ahogy a beve zetőmben is utaltam rá. Ez egy összetett probléma, ami szociálpolitikai és lakáspolitikai megoldásokat követel többek között. Tisztelt Ház! Nézzük, mit tett eddig a Fidesz a hajléktalanokkal szemben! A történet úgy kezdődött, hogy 2010ben az épített körny ezet alakításáról és védelméről szóló törvénnyel felhatalmazta az önkormányzatokat, hogy a településen szabálysértéssé nyilvánítsák a nem rendeltetésszerű használatot, majd jött az újabb szigorítás 2011ben a szabálysértési törvény módosításával, ami elért e, hogy akár 150 ezer forintra is lehessen büntetni egy hajléktalant, aki többször vét a törvény ellen; akkor már büntethettek. (13.30) A fővárosban például 50 ezer forint volt a „tarifa” azért, ha valaki életvitelszerűen a közterületen tartózkodik.
