Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 4. hétfő - 5. szám - Az ülésnap megnyitása - Megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napjáról
47 Jegyzők: dr. Szűcs Lajos és Hiszékeny Dezső) Az ülésnap megnyitása ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 5. ülésnapját megnyitom . Tájékozt atom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Hiszékeny Dezső jegyző urak lesznek a segítségemre. Köszöntöm kedves vendégeinket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri a munkánkat. Megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napjáról Tisztelt Ház! Ma június 4e van. 98 esztendeje, hogy a trianoni békeszerződés aláírásával országunk történelmi területének kétharmada és magyar lakosságának egyharmada idegen hatalmak fennhatósága alá került. Nyolc esztendeje, hogy az Országgyűlés a nemze ti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény elfogadásával június 4ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. 98 esztendeje a korabeli európai nagyhatalmak államunkat életképtelenségre, nemzetünket pedig az önmagától való elidegenedésre ítélték. 1920. június 4én Rakovszky István házelnök országgyűlési beszédében többek között azt mondta, idézem: „A kényszer hatása alatt ezt az úgynevezett békekötést aláírjuk. De a lehetetlen dolgokra senki sem kényszeríthető.” A XX. század tragikus lehet etlenségeit a magyarság önmagából erőt merítve élte túl, nemzetünk csak ezáltal tudta megőrizni államát és lelki egységét. Ezen megtartóerő forrása, tisztelt képviselőtársaim, a nemzeti összetartozásunk tudata. Nyolc esztendeje azért nyilvání tottuk június 4ét a nemzeti összetartozás napjává, mert meggyőződésünk, hogy sem a bennünk mások által táplált bűntudatra, sem az önmagunkon elhatalmasodó sérelmi tudatra a XXI. században jövőt építeni nem lehet. Meggyőződésünk, hogy a nemzetét nem kiszol gáltató, hanem szolgáló állam eszménye és a magyarság lelki egységét biztosító nemzeti összetartozás tudata nemcsak a múlt értékes és megszenvedett öröksége, hanem a jövőnk elengedhetetlen biztosítéka is. A múlt és a jövő ugyanis szorosan összefügg. Triano nban hárommillió magyar embert fosztottak meg azon jogától, hogy eldönthesse, kivel akar együtt élni a szülőföldjén, megkérdezésük nélkül, a fejük fölött léptették át az országhatárokat, és taszították őket az emberi méltóságukat mai napig korlátozó kisebb ségi sorba. Napjainkban vannak, akik Európa minden nemzetét meg akarják fosztani azon joguktól, hogy eldönthessék, kivel akarnak együtt élni a szülőföldjükön. Vannak, akik az európai nemzetek megkérdezése nélkül az illegális migráció eszközével akarják áta lakítani az európai térséget. Trianonban a magyar államot akarták elsorvasztani a győztesek, napjainkban azonban vannak, akik minden európai államot el akarnak sorvasztani, beleértve az egykori győztesek államait is. Az előttünk álló időkben a nemzeti össz etartozás nemcsak a magyarság, hanem minden európai nemzet, ezáltal pedig az egyenjogú európai nemzeti államok együttműködésére épülő Európai Unió számára is nélkülözhetetlen erőforrást jelenthet. Európa nem a nemzeti érdekek és értékek felszámolásával, ha nem csak azok harmonizálása révén tud talpon maradni a világhatalmi küzdelmekben.
