Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 12. kedd - 8. szám - A Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a diplomáciai célú ingatlanok vásárlásáról szóló Egyetértési Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - MIRKÓCZKI ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
360 dimenzió, amelyben mozognak, eltérő, ugyanakkor megemlíthetjük, hogy mivel KözépKeletEurópa l ett a kontinens növekedési motorja, ezt bizony időben felfedezte a kínai tőke, amit jól mutatnak a kínai vállalatok ebben a térségben való nagyszámú befektetései is. Azt pedig, úgy hiszem, Magyarország sikerének könyvelhetjük el, hogy Európa egyik legverse nyképesebb befektetési környezetével, azt is mondhatnám, hogy földrajzi elhelyezkedésével és a magyar emberek összetartó erejével sikerült elérnie, hogy ebbe a térségbe érkezett a legtöbb kínai beruházás, valamint az elmúlt években Magyarország exportált a legtöbbet a térségből Kínába. Azt is látjuk, hogy 2010 óta megkétszereződött a magyar export Kínába, és 50 százalékkal több magyar vállalat exportál a térségbe, mint 2010ben, a kínai tőkebefektetések értéke pedig 2016ban elérte a 4 milliárd dollárt. Tis ztelt Képviselőtársaim! A 2017. november 28án, Budapesten aláírt egyeztetési megállapodás kötelező hatályának elismerése és kihirdetése a kormány keleti nyitás politikájához, úgy hiszem, szorosan kötődik, hiszen a kínai diplomáciai képviseletünk jogi sors a nagy jelentőséggel bír külgazdasági tevékenységünk szempontjából is. Az eddig elért eredményeinknek, úgy vélem, a megtöbbszörözése, az együttműködés új szintre emelése csak így folytatható tovább. Tisztelt Képviselőtársaim! De nem mehetünk el amellett se m, hogy az eddigi szoros kooperáció, ami olyan intézményekben öltött testet, mint például a Budapesten elindult 16+1 együttműködés, bizony nem jutottunk volna közelebb a pekingi képviselet bővítéséhez, nem részesedhettünk volna abban a bizalomban, ami Kína részéről megmutatkozik, tehát Magyarország számára továbbra is fontos a tiszta, előremutató kommunikáció és együttműködés. Ahogy a múltban meghozott megállapodások is, úgy vélem, pozitív hatással voltak bilaterális kapcsolatainkra, úgy azt hiszem, hogy az előttünk fekvő, a két ország közötti, a diplomáciai célú ingatlanok megvásárlásáról szóló egyetértési megállapodás is hasonló befolyással bír majd. Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz képviselőcsoportja nevében ezért arra kérem önöket, hogy támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslatot szavazataikkal. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Hörcsik Richárd képviselő úr. Most megadom a szót Mirkóczki Ádám képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérs zónokának. MIRKÓCZKI ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Én is nagyon rövid leszek. Abszolút logikus és indokolt ez a javaslat, a Jobbik frakciója természetesen f ogja támogatni, azonban ahogy oly sok más tekintetben, itt is egy nagyon rövid kérést vagy kérdést intéznék a transzparencia jegyében: ha szabad a pontos összegekről tudni valamit, azt örömmel vennénk, ha erről információt kaphatnánk. Ugyanúgy, ahogy kétsé gtelenül államtitkár úrnak is és Hörcsik képviselő úrnak is igaza van abban, hogy a keleti nyitás jegyében Magyarország és Kína között mennyivel dinamikusabb az elmúlt évek együttműködése; akár az export, akár a kereskedelem más területeit és irányait nézv e, felgyorsult, hatékonyabb lett, komoly gazdasági kompetenciával bír. Vannak viszont olyan területek, amelyekről, mondjuk úgy a jóhiszeműség jegyében, hogy az információhiány miatt viták és kritikák jelennek meg. Elég csak a BudapestBelgrádvasútvonalra gondolni, ahol hatalmas összegekről van szó, hatalmas beruházásról, nem teljesen tiszta a közvélemény előtt a magyar fél terheinek mértéke, szerepe. Én azt gondolom, hogy az ilyen nagyon egyértelmű ingatlanvásárlások tekintetében is ez lenne a minimum, ugy anúgy, ahogy az Eximbank és a Bank of China esetében a kétoldalú megállapodásokat próbálják minél részletesebben a közvélemény elé tárni; ilyen volt, amikor tavaly év végén az Orbán Viktor miniszterelnök úr és Szijjártó Péter külügyminiszter úr vezette del egáció jegyében elég komoly egyezmények és dokumentumok születtek a két ország között.
