Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 12. kedd - 8. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK:
355 beszélnek , hogy a nemzetiségi diákok beszéljenek jobban, tanuljanak meg jobban ukránul, akkor az ukránt mint idegen nyelvet kell a nemzetiségi diákoknak magasabb színvonalon megtanítani. Erre egyébként a kárpátaljai magyar pedagógusok többször letettek már kezdemén yezéseket az asztalra, ezeket ukrán részről eddig mindig lesöpörték. A második pont, amiről beszélni kell, a nyelvtörvény kérdése. A korábbi nyelvtörvény, amit az ukrán alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett, megteremtette annak a lehetőségét, hogy ha e gy nemzeti közösség részaránya, számaránya egy adott régióban eléri a 10 százalékot, akkor ez a közösség használhatja az anyanyelvét a hivatalos ügyintézés során, a kulturális életben vagy akár a média egyes szegmenseiben. Jelenleg több nyelvtörvényjavasla t van Ukrajnában az asztalon, ezeket természetesen mind ismerjük; mind sokkal rosszabb, mint a korábbi szabályozás volt, mindegyik legalább 30 százalékhoz kötné a korábbi 10 százalékos küszöböt. A harmadik pont az állampolgársági törvény. Szintén elfogadha tatlannak tartjuk, hogy NATOtagországok állampolgárságával rendelkező közösségek tagjaitól elvegyék az ukrán állampolgárságot pusztán azért, mert élnek a NATOtagország állampolgárságából fakadó jogaikkal. Önnek igaza van abban, hogy ezt a tervezetet pill anatnyilag visszavonták, azonban olyan rettenetesen nyugodtak nem vagyunk. Azt is meg kell említeni, hogy mindezek után még nem is beszéltünk arról, hogy a KMKSZ ungvári irodáját egy hónapon - pontosabban: talán csak inkább néhány héten belül - kétszer meg próbálták felrobbantani, másodszor sajnos sikerrel is jártak. (10.00) Mindezek után a magyar kormány álláspontja az, hogy bár a kormány korábban hangosan támogatta Ukrajna euroatlanti integrációját, jelenleg nem tudjuk támogatni sem a NATO, sem az EUin tegrációt. Elvárjuk, hogy a kisebbségi jogfosztás fejeződjön be, és a már elvett jogokat Ukrajnában adják vissza. Azt is el kell azonban mondanom, hogy a magyar kormány nem vitában, hanem a megállapodásban érdekelt. Erre, a konfliktus vállalására és a megá llapodásra is 150 ezer okunk van. Szijjártó külügyminiszter úr kettő hete az Egyesült Államokban tárgyalt Pavlo Klimkinnel, ukrán kollégájával, és a két külügyminiszter megállapodott arról, hogy létrejön egy kormányközi munkacsoport. Az első ülésre várható an június második felében Beregszászon kerül sor. Ennek a munkacsoportnak lesz a feladata az, hogy felügyelje a Velencei Bizottság ajánlásainak végrehajtását. A munkacsoport tagja egyébként a két oktatási miniszter, a két külügyminiszter és a kárpátaljai m agyarok vezetője. Szintén pozitív fejlemény, amit ön is említett, hogy valóban megvolt az első érdeminek nevezhető egyeztetés az ukrán oktatási miniszter és a kárpátaljai magyarok vezetői között. Ahogyan az is pozitív változás, hogy az ukrán parlament okta tási bizottsága a közelmúltban 2023ig kitolta az oktatási törvény végrehajtási periódusát. Itt várjuk az ukrán parlamenti megerősítést, és várjuk azt is, hogy ez pontosan miről szól. Mi ragaszkodunk ahhoz, hogy 2023ig a végrehajtás semmilyen módon ne kez dődjön meg, ez idő alatt tárgyaljanak a kisebbségekkel, sikerüljön megoldást találni, és ezt a közösen elért megoldást kezdjék el végrehajtani 2023 után. Szeretném tehát ezúton is biztosítani a kárpátaljai magyarokat arról, hogy ebben a helyzetben nincsene k egyedül. A magyar kormányra, a magyar Külügyminisztériumra természetesen számíthatnak. Ez egyébként igaz minden más, külföldön bajba került magyarra is. Vissza talán még egyszer az elejére, a legfontosabbra: a szerzett kisebbségi jogot elvenni nem lehet, ha a jogsértés befejeződik, a kisebbségi jogokat visszaadják, a magyar kormány ismét örömmel támogatja Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseit. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK:
