Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 11. hétfő - 7. szám - Dr. Brenner Koloman (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „A magyar tudományos utánpótlás vége, avagy menjünk mindannyian árufeltöltőnek?” címmel - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
288 fizetése. A közoktatásban dolg ozókhoz képest megalázóan keveset kap egy egyetemi tanársegéd, akik nagy többsége már doktori címmel is rendelkezik. Erre egyébként annak idején a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Pálinkás kolléga is felhívta az önök figyelmét, amikor bevezették a pedagó guséletpályamodellt, persze Pálinkás elvtárs azóta már trockista elhajlónak minősül, ha jól olvastam a híreket. Nemrég találkoztam egy kollégámmal, aki négyöt éve habilitált, ezenkívül most nyújtja be az akadémiai nagydoktori címét, ehhez képest adjunktu s, hiszen a kivéreztetett magyar egyetemek nem a tudományos vagy oktatói teljesítmény alapján tudják a kollégákat előléptetni. Persze nem csoda, hiszen a Fidesz 2011ben a Széll Kálmántervben kimondta, hogy a magyar felsőoktatás nem termel értéket, ezért aztán le is csökkentették az elemi költségvetésben az egyetemek támogatását 200 milliárdról 132 milliárdra, amit lassan azóta visszacsöpögtetnek, és azt hiszik, hogy ez most már így rendben van. Kérdezem tehát államtitkár urat: mikor és mit kíván reagálni a kormány a Magyar Rektori Konferencia és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete által többször a felsőoktatási bérfejlesztések érdekében benyújtott közleményeire? Idézem a legutóbbi szakszervezeti közleményt, amely szerint „az oktatói bérek rendezésével el kell érni, hogy a kezdő oktatók garantált havi nettó keresete érdemben haladja meg a végzős doktoranduszok ösztöndíjának mértékét”. Felhívom a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy a magyar felsőoktatás bérei még középeurópai összehasonlítá sban is megalázóan alacsonyak, nemrég az ELTE rektorhelyettese nyilatkozta, hogy cseh vagy szlovák kollégáink, tehát a nagy visegrádi együttműködés országaiban is kétszerháromszor annyit keresnek az egyetemi oktatók, mint nálunk. Tehát az a kérdés (Az eln ök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , hogy a magyar tudományos utánpótlás jövőjét valóban eljátsszuke, hiszen az önök kormánya szerint akkor mi mindannyian menjünk el árufeltöltőnek, hiszen ott a jelenlegi bérünkhöz képest nagyságren dekkel többet keresnénk. Köszönöm a válaszát. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. A választ Rétvári Bence államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának áll amtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Láthatóan az ellenzéki pártoknál beragadt ugyanaz a lemez, és nem tudnak új lemezeket feltenni az új ciklusban sem, maradnak ott, ahol korábban voltak; nem veszik észre azoka t a lépéseket, amelyek megtörténtek, és 2010es lemezeket tesznek föl újra, újra és újra. Ha megnézzük, hogy a felsőoktatás terén milyen előrelépés volt, és az oktatás egész terén, akkor azt láthatjuk, hogy itt most már idén végre 2000 milliárd forint fölö tt van az az összeg, amit oktatásra fordítunk, ebben természetesen benne van a köznevelési rész és a felsőoktatási rész is. Ha a felsőoktatás többletforrásait nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy itt csak az elmúlt éveket vizsgálva, 2010től egy 38 százalékos emelkedésről beszélhetünk, és most már 247 milliárd forint az, amit Magyarország felsőoktatásra költ. A legnagyobb bővülések egyike az volt, amikor az oktatói és kutatói pályát vonzóbbá akartuk tenni, és a béremelésről döntött a kormányzat. Több éven kere sztül folyamatos béremelés zajlott Magyarországon. 2016ban egy 15 százalékos béremelés volt a felsőoktatásban, ezt követte 2017ben és 2018ban újabb 5 és 5 százalékos béremelés, ennek következtében összességében 27 százalékos az átlagos béremelkedés, és egy egyetemi tanár illetményminimuma ezzel 554 400 forintra emelkedett. Ugyanakkor fontos szempont az, amire egyébként célzott képviselő úr is, hogy az utánpótlást minél inkább tudja az egyetem biztosítani. Éppen ezért igyekeztünk a különböző programokat, a különböző béremeléseket úgy megvalósítani, hogy a pályájuk elején lévő fiatalok számára, akik nyilván kevesebbet keresnek, mint akik a pályájuk végén vannak, még inkább érezhető legyen ez az
