Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 11. hétfő - 7. szám - Dr. Keresztes László Lóránt (LMP) - az innovációért és technológiáért felelős miniszterhez - „Mikor kérdezik meg a helyi embereket a bodai atomtemetőről?” címmel - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
281 DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP) : Köszönöm szépen a szót, elnök ú r. Viszonylag konkrét kérdést fogok föltenni, remélem, kellő indulatot fog kiváltani a kormánypárti padsorokból, és sikerül erre konkrét, nem pedig politikai választ adni. Pécsi illetőségű képviselőként egy olyan ügyről szeretnék beszélni, ami a pécsieket és a környéken élőket nagyon erőteljesen foglalkoztatja és meghatározza a jövőjüket. Köztudomású, hogy Pécs nyugati határától néhány kilométerre hosszú évek óta tervezik a nagy aktivitású nukleárishulladéktározó, mondjuk így, atomtemető létesítését. Három évvel ezelőtt Orbán Viktor azt ígérte a pécsieknek és a környéken élőknek, hogy az ő megkérdezésük, az ő döntésük nélkül egy ilyen létesítmény nem fog megvalósulni. Most ehhez képest, a miniszterelnök úr szavait követően benyújtottunk egy törvénytervezete t, ami arról szólt volna, hogy meghatározott távolságon belül egy ilyen létesítmény kialakításakor kötelező jelleggel figyelembe kell venni az érintett önkormányzatok véleményét, magyarul: az érintett testületeknek vétójoguk lenne. Ezt a törvényjavaslatunk at a miniszterelnök úr ígérete ellenére a kormánypárti többség gyakorlatilag érdemi vita nélkül lesöpörte az asztalról. Ezt követően igazából annyit sikerült csak elérni, hogy néminemű tájékoztatásnak legalább a csírája elindult ennek a kérdésnek kapcsán. De talán nem tudják, képviselőtársaim, hogy ettől függetlenül, hogy nem kérdezték meg a pécsieket, miniszterelnök úr ígérete ellenére, milliárdokat költöttek el erre a projektre. És tudjuk azt, hogy egy ilyen beruházás esetében éppen a pénz és az idő a két legszűkösebb erőforrás. Konkrét kérdéseim. A fentiek fényében szeretném azt megkérdezni az illetékesektől, hogy tartjae magát a kormányzat miniszterelnök elnök úrnak 2015ben a pécsiek előtt személyesen tett ígéretéhez, és tartjáke ahhoz magukat, hogy e gy ilyen beruházás nem valósulhat meg a pécsiek megkérdezése nélkül. Ha ehhez tartják magukat, tehát miniszterelnök urat nem hazudtolják meg, akkor ki vállalja a felelősséget az azóta kutatásokra elköltött milliárdok felhasználásáért? Harmadik konkrét kérd ésem pedig az, ami nagyon fontos szakmai lépésre vonatkozik. Mikor szánják rá magukat az illetékesek, illetve a politikai döntéshozók, hogy utasítsák az illetékeseket arra, hogy vizsgálják meg a lehetséges kutatási területeket társadalmi és gazdasági szemp ontból, magyarul: vizsgálják meg az emberek szempontjából, hogy az országban e nagy aktivitású hulladék tárolója számára rendelkezésre álló helyszínek közül, ilyen szempontokat is mérlegelve, melyik a legalkalmasabb helyszín? Köszönöm szépen előre is a vál aszt. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Cseresnyés Péter államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, államtitkár úr! CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Annak megfelelően, ahogy ön megfogalmazta, történik az eljárás, zajlik a folyamat, hiszen az atomenergiáról szóló törvény rendelkezései alapján a vonatkozó európai uniós irányelvben foglaltakkal összhangban az Országgyűlés határozatával elfogadta a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikáját. A nemzeti politika rögzíti, hogy a nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezését Magyarországon egy stabil mélységi, geológiai formációban kialakított tárolóban kell megoldani. A kormány a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezeléséről szóló nemzeti programról szóló kormányhatározattal elfogadta a nemzeti politika céljainak megvalósulásáról szóló nemzeti programot. A nemz eti program foglalkozik a mélységi, geológiai tároló telephelye kiválasztásának előzményeivel. Ennek keretében ismerteti ezt a 2000es évek elején elvégzett formációminősítő kutatást, amelynek eredményeként a telephely kiválasztására irányuló földtani kuta tás - hangsúlyozom: kutatás - jelenleg a NyugatMecsekben folyik. A 87,5 négyzetkilométeres területen zajló kutatásnak az a célja, hogy több szempontot figyelembe véve meghatározható legyen az a legkisebb térrész vagy térrészek, amelyekre a
