Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
242 látszik, kirajzolódni látszik egy szervezett hazugsággyár, de az a tiszteletteljes kéré sem, hogy ha tárgyalunk ennek a kérdésnek a fontosságáról, és én egyetértek ezzel, tehát én sem az ön családtagjait, sem Orbán Viktor családtagjait semmilyen vetületben, semmilyen kontextusban nem vegzálnám, nem tüntetnék tőle egy méteren belül, tehát kiha gynám abból a politikai forgatagból, ami itt közöttünk azért évek óta zajlik, de kutya kötelességem felhívni a figyelmét arra, hogy ez az elvárás kölcsönösen kellene hogy teljesüljön és működjön. Nagyon bízom abban, hogy miden jóérzésű politikai szereplő a zonosulni tud velem abban, hogy a családtagjaink nem lehetnek áldozatai annak, ami ebben az arénában történik, ha pedig ez a közös belátás őszinte lesz, akkor, úgy gondolom, hogy ezen a területen érdemi elmozdulás érhető el. Én azt fogom képviselni, hogy a kármelyikünk családtagjai ne lehessenek vegzatúrának kitéve. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki hozzászólni a vitához. (Nincs jelentkező.) Nem látok jelentkezőt. Az együttes általános vi tát így lezárom. Megkérdezem Völner Pál államtitkár urat, hogy kíváne hozzászólni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy igen. Öné a szó, államtitkár úr. DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Há z! Tisztelt Képviselőtársaim! A vezérszónoki körökben is számtalan felvetés elhangzott, illetve a mostani hozzászólások is tartalmassá tették a vitát. Nagyon köszönöm mindazoknak a felszólalásait, akik vagy magát a javaslatot támogatták, vagy legalább a cé ljaival egyetértettek, és tartalmi kérdéseken természetesen további egyeztetések lehetségesek. Elnézést, ha csapongok; Staudt képviselő úrnak volt a legtöbb felvetése a felszólalások során. Tehát nyilvánvaló, hogy azt a csomagot, ami a részletekben való ki bontását jelenti például a véleménynyilvánítási szabadság kontra magánélet verziónak, ezt ki kell dolgozni, a Háznak meg kell vitatni, a kereteit adtuk meg ennek a további folyamatnak. De ugyanígy a közigazgatási felsőbíróságról is ezt tudom mondani. Van m ost már egy közigazgatási perrendtartásunk, hogy ahhoz igazodóan milyen szervezet alakul ki, ehhez most egy szakértői munkabizottság összehívásra került a miniszter úr részéről. Nyilván ők le fogják tenni az eddigi nemzetközi, magyar hagyományok alapján az okat a lehetséges modelleket, amelyekről tárgyalni lehet, természetesen akár áttekintve azt a kérdéskört is, hogy milyen bírósági igazgatási modellek léteztek 1990 óta Magyarországon, hogy a rendszerváltás utáni időszakról beszéljünk elsősorban. Tehát mind három modellnek az előnyeit, hátrányait remélhetőleg szakértői szinten elemzéssel tudják kimutatni, s azt követően van értelme egy olyan közös gondolkodásnak, ami aztán a parlamenti munkában tud majd megjelenni. De visszatérve a sorrendre, tehát alapvetően arról van szó, hogy az alaptörvénymódosítást az tette elsősorban szükségessé, egy szuverenitási kérdésből indultunk ki, hogy maga az Unió gyakorlatilag egy gazdasági integrációra jött létre, azóta elértünk aztán a lisszaboni szerződésig. Most látható az, hogy a brüsszeli vezetők gyakorlatilag akár szuverenitási kérdésekbe belegázolva is próbálnak irányelveket, határozatokat, akár rendeleteket hozni, s itt ki kell jelölni azokat a cövekeket, ahol a nemzeti önazonosságunk van. Képviselő úr említette a német mintát, a cseh alkotmánybíróságnak is van hasonló tárgyban már precedens döntése, a franciák is, ha jól tudom, foglalkoztak már ezekkel a kérdésekkel. Tehát minden nemzetállam felfigyelt arra, hogy gyakorlatilag itt egy lopakodó hatáskörkiterjesztés van az Unió részéről. Most éppen a migráció kérdése az, ahol mi a legnagyobbat ütköztünk, tehát nyilvánvalóan ez provokálta ki ezt a módosítást. Szeretnék azért néhány fogalmat tisztázni, itt szó volt a betelepítésről, a letelepítési kötvények többször elhango ztak. Emlékezetes az az ötpártinak indult egyeztetés, ami a hetedik módosítás kapcsán lezajlott. Én úgy emlékszem, hogy akkor gyakorlatilag betűre leegyeztettük a Jobbikkal a szövegtervezetet, gyakorlatilag befogadtuk azokat a módosító javaslatokat, amiket kértek, majd mint kalapból a nyuszi, került elő ez a gazdasági téma, ami az államadósságfinanszírozás kapcsán létezett
