Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - OVÁDI PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
227 A hatályos magyarországi jogszabályi kör nyezet alapján megállapítható, hogy a terület szabályozásának hazánkban biztosított szintje az Európai Unió tagállamai között az egyik legszínvonalasabbnak tekinthető. Az Európai Bizottság 2012 januárjában terjesztette elő a jelenleg alkalmazandó adatvédel mi előírások reformját célzó javaslatcsomagját, amelynek szükségességét a gyors technológiai fejlődéssel, valamint a globalizáció által előidézett új kihívásokkal indokolta. Az előttünk fekvő javaslat tehát az Európai Unió által nemrégiben elfogadott szten derdek elfogadását jelenti, amely uniós tagságunkból eredő kötelezettség. Erre figyelemmel Magyarország Kormánya a rendelet európai színterén zajló tárgyalása során következetesen képviselte azon álláspontját, hogy e magas szintű védelmet nyújtó magyar ada tvédelmi szabályozásra tekintettel az új európai uniós jogszabály ne rendeleti, azaz közvetlenül alkalmazandó uniós aktus formájában, hanem irányelvi, azaz tagállami mozgásteret biztosító, átültetést igénylő jogforrásban kerüljön megalkotásra. Azonban az u niós intézmények és a tagállamok többsége arra törekedett, hogy az Európai Unió területén egységes, közvetlenül alkalmazandó szabályösszesség kerüljön kidolgozásra. Az e törekvést megalapozó meggyőződés szerint az egységes szabályozással el lehet kerülni, hogy egyes multinacionális nagyvállalatok, a tagállamok eltérő adatvédelmi rezsimjeit kijátszva és kihasználva, a számukra legkedvezőbb szabályokat biztosító országokban folytassák az adatkezelési tevékenységüket. Erre figyelemmel Magyarország Kormányának az új általános adatvédelmi szabályozás irányelvi jogforrásban történő elfogadására vonatkozó javaslata nem került elfogadásra. A rendelet alkalmazásának megkezdésével szükséges - a rendelet által biztosított szabályozási mozgástér adta kereteken belül - a magas védelmi szintet biztosító magyar adatvédelmi szabályozás megőrzése mellett a rendelet végrehajtásához nélkülözhetetlen rendelkezéseket is megalkotni. Tekintettel arra, hogy a rendelet 2018. május 25étől alkalmazandóvá vált, ezáltal közvetlenül hatá lyosuló normaként alkalmazandó az Európai Unió tagállamaiban. Az előterjesztés tehát kizárólag azon rendelkezéseket tartalmazza, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a rendelet által kijelölendő nemzeti felügyeleti hatóság a most elfogadandó törvény szerinti jogosítványait gyakorolhassa. Ekként tehát az előterjesztés ezen változata az infotörvény 38. §ában sarkalatos rendelkezésként megállapítaná, hogy a felügyeleti hatóság részére kiszabott feladat- és hatásköröket a Magyarország joghatósága alá ta rtozó joganyag tekintetében az általános adatvédelmi rendeletben, valamint az e fejezetben és a VI. fejezetben meghatározottak szerint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság gyakorolja. Ahogy a törvényjavaslat indoklása is kimondja, a kormány álláspontja szerint a rendeletet elsősorban a tagállami jogrendszerek közötti különbséget kihasználó multinacionális gazdasági társaságok ellen fellépve szükséges alkalmazni, míg a többi gazdasági szereplő, elsősorban és kiemelten a kis- és középvállalkoz ások tekintetében - az arányosság elvét figyelembe véve - a figyelmeztetés jogkövetkezményét indokolt alkalmazni. (16.20) Az Európai Bizottság számításai szerint a javaslata alapján az eltérő tartalmú, az irányelvekre épülő tagállami előírások helyébe lé pő, uniós szinten egyesített jogi szabályozásnak köszönhetően csökkenni fognak a tetemes adminisztratív költségek, és ez évente mintegy 2,3 milliárd eurós megtakarítást jelent majd a vállalkozásoknak az Európai Unióban. Továbbá gazdasági hatása lehet a jav aslatcsomagnak, hogy az interneten keresztül nyújtott szolgáltatásokba vetett fogyasztói bizalom erősítéséhez is hozzájárul, ami ösztönző hatással lesz az európai növekedésre, munkahelyteremtésre és innovációra. A most előttünk fekvő javaslat elkészítése s orán kiemelt cél volt, hogy a hazai vállalkozásokat ne terhelje életszerűtlen kötelezettség, valamint fenntarthatóak legyenek a Magyarországon ez idáig
