Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Egyes törvényeknek a jogellenes bevándorlás elleni intézkedésekkel kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SZABÓ TIMEA, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről:
208 Mit jelent az, hogy hálózat? Egy civil szervezet, amelynek, mondjuk, van Budapesten egy irodája meg van két vidéki irodája, az hálózat? Vagy már önmagában egy darab irodával rendelkező c ivil szervezet az egy hálózat? Mi a közvetlen üldözés? Sokszor elhangzott Szerbiával kapcsolatban, hogy a magyar kormány biztonságos harmadik országnak tekinti, miközben egyébként nemzetközi szervezetek, például az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága sem tekint i annak. Tisztázzuk tehát! A biztonságos harmadik ország nem azt jelenti kizárólag, hogy ott nem fenyegetik közvetlenül, mondjuk, a testi épségét egy menedékkérőnek vagy menekültnek, nem fenyegetik halállal vagy kínzással. Az az ország sem biztonságos harm adik ország, amelynek nincs működőképes menekültjogi eljárása. Márpedig Szerbiáról tudjuk, hogy nincs menekültjogi eljárása, azaz a menedékkérők 98 százalékát, de az is lehet, hogy 100 százalékát, visszaküldik a származási országba. Tehát ha visszaküldenek Szerbiába egy menedékkérőt, mert önök azt mondják, hogy az egy biztonságos harmadik ország, akkor igenis veszélynek teszik ki, hiszen Szerbia azonnal visszatoloncolja abba az országba, akár Szíriába, ahonnan a menedékkérő jött. Mi a szervezett segítségnyú jtás? Ez is egy nagyon érdekes kérdés. Azt gondolom, hogy egyébként a szervezett segítségnyújtásnak egy eklatáns példája volt, amit 2015 nyarán a magyar kormány művelt, amikor szervezetten buszoztatta a menedékkérőket a röszkei határtól az osztrák határig. Tehát akkor a magyar kormány is ennek alapján bűncselekményt követett el, hiszen maguk szállították buszokkal a menekülteket. Zárójelben jegyezném meg, illetve kérdezném szintén, még visszatérve az üldözésre és az üldöztetésre, hogy egyébként az már közve tlen üldözésnek számít, amit a magyar kormány a civil szervezetekkel művel. Az még közvetlen üldözés? Mert amit most önök a civil szervezetekkel művelnek, az például igenis megfelel a közvetlen üldözés fogalmának. Azzal, hogy önök ártatlan segítségnyújtást biztosító embereket börtönnel fenyegetnek, az bizony kimeríti már az üldözés fogalmát. De a segítségnyújtással kapcsolatban szeretnék még egy példán keresztül kérdezni szintén az államtitkár úrtól. Segítségnyújtásnak számíte az, ha mondjuk, egy illegális an itt tartózkodó külföldi, legyen az akár menedékkérő, akár nem menedékkérő, vesz egy buszjegyet egy távolsági buszra és el akar menni Aból B pontba, és a buszvezető felengedi őt a buszra? Az már akkor egy illegális segítségnyújtásnak számít? (Kontrát Ká roly: Szerbiába szól a buszjegy?) Nem Szerbiába. Itthon. Tehát az egyik magyar városból átmegy egy másikba, de nyilvánvalóan a buszvezető nem tudja, hogy kicsoda az az ember. Ha én egy buszjegyet vásárolok bármelyik járművön, akkor nem kérik el a személyi igazolványomat vagy bármilyen úti okmányomat. Tehát ez is egy kérdés, egy teljesen tisztázatlan fogalom, amit megint nem sikerült megugrani ebben a törvényjavaslatban. De azt is kérdezném, akkor még egy példa: ha például egy japán mérnöknek lejár a tartózk odási engedélye Magyarországon, és egy ügyvéd segít neki a tartózkodási engedélyt meghosszabbítani, akkor az az ügyvéd bűncselekményt követ el? Hiszen már egy illegálisan itt tartózkodó bevándorlónak nyújt segítséget. Hát, segítsenek már eligazodni ebben a törvényben, mert semmi nem derül ki belőle! Ezért mondjuk azt, hogy az alapvető egyértelműség követelményének nem felel meg, nem lesz bíró, aki ezt alkalmazni fogja. Az igazi botrány viszont és valóban elfogadhatatlan ebben a törvényjavaslatban, most túl azon a szatócsmunkán, amit végeztek, hogy pontosan tudjuk, hogy itt nem az illegális bevándorlás megállítása volt a cél, hanem ez megint egy kommunikációs trükk, hogy ezt a témát önök fenntartsák, mondjuk, az egészségügy problémáinak megoldása helyett. De van egy igazi aljasság is ebben a törvényjavaslatban. Mégpedig az, hogy mindenféle bírói felügyelet nélkül önök megengedik azt, hogy kényszerintézkedést lehessen alkalmazni bárkivel szemben. Azaz, magyarra lefordítva, ez azt jelenti, hogy ha bejön egy mene dékkérő az országba és azt állítja, hogy ő Szíriából menekült, egy ügyvéd pedig jön és jogi segítséget nyújt neki, de aztán jön egy rendőr is, aki azt mondja, hogy én bizony nem hiszem el, hogy ön szír állampolgár, hanem ön szerintem egy pakisztáni bevándo rló,
