Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről:
183 Hozzáteszem: erről sem folyik érdem i és a probléma súlyának megfelelő politikai vita. Utoljára európai formátumú politikusként Helmut Schmidt volt az szociáldemokrata politikusként, aki tudott és mert korrekt módon, őszintén beszélni ezekről a problémákról és kihívásokról. Azt gondolom, ez mindenképpen egy figyelmeztető jel, hogy ezekről a kérdésekről valamiért most már nem lehet érdemi vitát folytatni, és ezzel a politikai erők tulajdonképpen átengedik a terepet a szélsőségesnek, és ez a fajta politika, hogy homokba dugják a fejüket a hagyományos politikai pártok szereplői, ez nyit terepet a valós megoldásokat nem kínáló szélsőségesek számára. Az LMP tehát rendkívül fontosnak tartja, hogy a problémákat tárjuk fel, ezekről őszinte és nyílt, mély vitát folytassunk. Egyértelműn ek tartjuk ezt, ez a mi határozott állásfoglalásunk, hogy a bevándorláspolitikát nemzeti hatáskörben kell tartani. Az LMP mindig világossá tette, hogy semmiféle felülről nyílt kvótát nem támogat. Egyértelmű elvárás az Unió polgárai részéről, hogy az Unió k ülső határait meg kell tudnunk védeni, hiszen ha nem védjük meg az Unió külső határait, ha nem állítjuk meg az illegális migráció folyamatát, ha nincsenek ezek a folyamatok teljes irányítás és teljes kontroll alatt, akkor semmiféle egyéb politikáról addig nem lehet beszélni. Tehát a tüneti kezelés nem elég, ez az LMP legfontosabb üzenete a Magyar Országgyűlés felé is. A legfontosabb e tekintetben, hogy milyen célt kell kitűzni, ha ennek a krízisnek a megoldásáról, e problémák kezeléséről beszélünk. Mi ezt ú gy fogalmazzuk meg, hogy a célunk az kell hogy legyen, hogy elérjük, mindenki a szülőföldjén tudjon boldogulni. Azt gondolom, ez a legfontosabb, és ez az érdeke mindenkinek. Picit részletesebben a törvényjavaslatról, törekedve arra, hogy ne ismételjem elle nzéki képviselőtársaimat. Tehát azt elfogadhatatlannak tartjuk, hogy olyan elemeket hozott be egy ilyen fontos kérdés kapcsán az Alaptörvény módosításába a kormány, amelyek abszolút nem odavalók. Ezekről, a közigazgatási bíróságok javaslatáról lehetne egyé bként részletes vitát folytatni, de ebbe nem mennék bele. Azt gondolom, van olyan fajsúlyú kérdés ez, sőt ha van, akkor ez az olyan fajsúlyú kérdés, amikor nem szabad, még akkor sem, ha a kormány ilyen módon próbál politikai tőkét kovácsolni magának, átter elni a vitát egy másik irányba. Az Alaptörvény módosításának vannak olyan megállapításai, amelyekkel, mondhatjuk, egyet lehet érteni. Ezek olyan jellegű szövegbeemelések, amelyekkel nem is kell, nem is lehet vitatkozni, mondhatni, hogy ezekben a kérdésekbe n tartalmilag lehet is egyfajta konszenzust kimondani, ugyanakkor ezek a szövegbeemelések nem jelentenek igazi megoldást és nem is nagyon jelentenek a jelenlegi jogi helyzethez képest változást. Tehát ez is egyfajta kommunikációs eljárás, hogy a kormány a választási győzelmet követően megpróbál valamit tenni, amit kommunikációjában később egy hivatkozási alapként fel tud mutatni. Mondom, ezekkel a megállapításokkal, főleg az ilyen, a nemzeti önrendelkezésünkre, identitásunkra vonatkozó megállapításokkal, te rmészetesen mindenki egyet tud érteni, de azt gondolom, hogy ezek nem jelentik e probléma kezelését és e krízis megoldását. A gyülekezési jog korlátozásáról szeretnék még szólni. Azt gondolom, hogy ez az az elem, amit biztosítékként helyezett be a kormány az alaptörvénymódosításba, hogy egészen biztosra mehessen a tekintetben, hogy ezt az ellenzéki pártok nem fogják tudni elfogadni. Valóban konstruktív magatartást tanúsítottunk, én magam is elmentem a belügyminiszter úr és az igazságügyi miniszter úr által összehívott tájékoztatásra. Feltettük a kérdéseinket és a mai politikai viszonyok között, azt gondolom, még viszonylag konstruktív is volt, még kérdéseket is lehetett feltenni, választ is kaptunk rá, csak ezek a válaszok nem igazán voltak megfelelőek tart almilag. Felvetettük mi is a gyülekezési jog korlátozásának lehetősége kapcsán valóban, amit a képviselőtársaim már elmondtak, hogy itt tulajdonképpen nem arról van szó, hogy bizonyos politikusok magánszféráját próbálja megvédeni ilyen módon a kormányzat. Itt egy olyan gumiszabályt állít fel, egy olyan helyzetet teremt, hogy bizony előállhat egy olyan helyzet - nem is tudom, ki, talán Harangozó képviselőtársam mondta , hogy belterületen, lakott területen nem lehet tüntetést tartani. Azt gondolom, hogy önma gában ez a törekvés, hogy a magánszférát a politikai
