Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről:
177 arány talan korlátozásával. A mostani szabályozás azonban messze túlmegy ezen, hiszen hierarchiát állít föl az alapjogok között, és ebben alárendeli a gyülekezés és a véleménynyilvánítás jogát a magánélethez való jognak. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a politikuso k lakása előtt válik lehetetlenné a tüntetés, hanem lényegében bárhol közterületen, hiszen bárhol azt lehet mondani, hogy ez az ott lakók jogait sérti, ennek alapján önök biankó csekket kapnak arra, hogy szinte bármilyen, önöknek nem tetsző gyülekezést bet iltsanak. Bár arról az előterjesztők keveset árulnak el, de emellett a javaslat lehetőséget teremt ugyanezen hivatkozás alapján a véleménynyilvánítás jogának korlátorzására is, ami szintén rendkívül aggályos. Összefoglalóan tehát a Demokratikus Koalíció sz erint, ha a kormánynak valóban fontos az otthon nyugalmának védelme, akkor tegyen végre hatékony intézkedéseket annak a soksok ezer devizahitelesnek a megmentésére, akinek veszélyben van az otthona, és akadályozza meg a fideszes önkormányzatok szívtelen k ilakoltatásait Kőbányán és másutt. Ebben partnerek lennénk, a gyülekezési szabadság korlátozásában nem leszünk. Végül a menekültügyről is szeretnék beszélni. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Na!) Miután évek óta próbálják hamisan beállítani az ellenzék ál láspontját, először is tisztázzunk néhány alapfogalmat. A Demokratikus Koalíció szerint háború, diktatúra, erőszak elől menekülő embereket befogadni kötelességünk. A menedékjog biztosítása olyan kötelezettség, amit a magyar állam nemzetközi szerződésekben vállalt, és az egyetértésünkkel született uniós jogszabályok is előírnak. De ne legyen félreértés, ezt nem csak mi mondjuk; ezt mondja a ma hatályos Alaptörvény is, és ezt mondta például Orbán Viktor is idén januárban a Die Weltnek egyébként a pápára hivat kozva, teljes joggal. Lakóhelyet a jobb élet reményében szabadon megválasztani ugyanakkor valóban nem alapvető emberi jog. Minden ország joga, hogy eldöntse, hogy a gazdasági bevándorlás lehetőségét biztosítjae és kinek. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint a mostani migrációs hullám vegyes jellegű, valódi menedékkérőket és gazdasági bevándorlókat egyaránt tartalmaz. Ebben a helyzetben az érintett országoknak az a feladata, hogy méltányos menekültügyi eljárásban eldöntsék, ki az, aki menekültstátuszra jogosult. (12.20) Őket és csak őket kell beengedni, számukra kell tartózkodási jogot biztosítani. Mi, amikor bíráljuk a kormány menekültpolitikáját időnként, akkor ezt a méltányos eljárást kérjük számon. A KözelKeletről, Ázsiából, illetve Afrikából érke ző menedékkérők által jelentett kihívás valóságos, a célország azonban nem Magyarország, hanem Európa más országai. Ez egy olyan közös európai kihívás, amire közös európai választ kell adni. A magyar kormány éppen ezt a közös európai választ akadályozza kö vetkezetesen immár öt éve, és ennek a válasznak az elmaradására hivatkozva aztán állítja be tehetetlennek az Európai Uniót. Ha valami lassúvá teszi az Európai Unió reagálását erre a kihívásra, az éppen a magyar kormány és néhány hasonszőrű kormány belpolit ikai okokból gerjesztett álláspontja, a közös kompromisszumkereséssel való szembehelyezkedése. Senkinek sem célja tehát, hogy Magyarországra más intézmények által hozott döntés alapján, az országra ráerőszakolva menekültek tömegét telepítse be. Minden ezze l kapcsolatos állítás félrevezető propaganda. A menekültügyi kérelmek elbírálása minden nemzetközi és uniós szabály szerint nemzeti hatáskör, és az is marad. Ehhez képest az Alaptörvény mostani módosítása semmilyen érdemi változást nem hoz. A betelepítés t ilalma és az, hogy csak a magyar jogszabályok alapján lehet menekült- vagy bevándorlóstátuszt kapni, semmilyen változást nem jelent. Ez ma is így van, és az uniós jog alapján így is marad. Sőt, a kvótadöntés éppen azt kérte Magyarországtól, hogy ezt a mene kültügyi eljárást folytassa le, azt, hogy döntse el, hogy az illetők menekülteke és befogadást kaphatnake. Mint ahogy a dublini rendszer felülvizsgálatára irányuló javaslatok, amelyekről egyébként ma is folyik a vita, sem tartalmaznak olyan szabályt, ame lyek elvennék a tagállamoktól a menekültügyi kérelmek elbírálásának jogát.
