Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK - MIRKÓCZKI ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
164 hozzá miniszterelnök úr, hogy ezek a gyerekek voltak azok, akik az ő szavai szerint udvariasan bekopogtattak, segítséget kértek, és Magy arország segített nekik. Erre mondom azt, hogy a valóság és az írott szabály teljesen más. Ugyanis az imént hivatkozott Alaptörvény egy mondata, amely szerint nem adható és nem szükséges adnunk semmilyen státuszt annak, aki biztonságos országból érkezett, ez azt jelenti, hogy ránk lényegében - fordítsuk le magyarra, és ne jogászkodjunk - a genfi egyezmény nem vonatkozik. Ugyanis azok a gyermekek és az a 3500, már letelepített vagy valamilyen menekültstátuszt kapott bevándorló, menekült, akiről Altusz Kristó f beszélt idén januárban, azok pontosan a genfi egyezmény alapján kaptak valamilyen státuszt. Viszont az a bizonyos kormányrendelet és az az alaptörvényi egy mondat, amit önök itt most beletettek ebbe a javaslatba, arról szólna, hogy ránk a genfi egyezmény olyan értelemben nem vonatkozik, hogy aki nem repülővel jön, ott fel sem merülhet az a lehetőség, hogy akár menekültstátuszt, akár bármilyen más státuszt Magyarországnak adnia kell. Ezért kérdeztem én - Trócsányi miniszter úr biztos emlékszik rá - a Belüg yminisztériumban azon az egyeztetésen, hogy ezt a dilemmát vajon hogyan sikerül majd a valóságban feloldanunk. Mert még egyszer mondom: én nem az ellen vagyok, hogy egy ilyen javaslat megszülessen, sőt egyetértek vele. Csak a kérdés, hogy beszélünk róla, é s ilyen kemény mondatokat leírunk, aminek ugye a jogkövetkezménye teljesen világos, hogy mi: Magyarországon senki nem kaphat vasúton, autóval, gyalog, biciklivel, nem tudom, csónakkal érkező bevándorló semmilyen státuszt, hiszen az Alaptörvény ezt mondja k i. Mi elismertük Szerbiát, Montenegrót, Horvátországot, Romániát, mindenkit körülöttünk biztonságos országnak. Ha jól emlékszem, miniszter úr éppen azzal érvelt, hogy az Európai Uniót vettük bizonyos mércéül, hogy aki már uniós tag, vagy ahol a csatlakozás i folyamatok egy bizonyos stádiumban és lépésben vannak, azt biztonságos országnak tekintjük. Egyetértek. A nagy kérdés, hogy a gyakorlatban ez hogyan fog működni. Ki merie önök közül jelenteni bárki, hogy elfogadjuk ezt a javaslatot, és innentől kezdve a menekültügyi eljárás kizárólag a repülőn érkező bevándorlók esetében lesz csak lehetséges? Hiszen ez a javaslat erről szól. Feketénfehéren, világosan benne van: aki biztonságos országból érkezik, nem jogosult semmilyen státuszra. De akkor mi van azzal a 3500 emberrel, akiről Altusz Kristóf beszélt januárban egy máltai újságnak, hogy Magyarország ezeket lényegében a genfi egyezmény alapján befogadta? Én azt szeretném, ha ezeket a dilemmákat tudnánk valahogy feloldani. Ha meg tudnák nekem egzakt módon monda ni és a társadalomnak világossá tenni, hogy ki a menekült és ki a bevándorló. És nem akarok jogászkodni, de tízből tizenkét (sic!) jogász elmondja, hogy elég problémás úgy jogszabályt alkotni, hogy például illegális bevándorlásról beszél bármilyen magyar p asszus, miközben a bevándorlást mint olyat jogilag nem definiálja, nem értelmezi egyetlenegy magyar jogszabály sem. Akkor hogyan lehet az illegális, amit még csak nem is értelmez? De a probléma valós, kell vele foglalkozni. Én a jogászkodást meghagynám a j ogászoknak, de az kétségtelen, hogy a valóság és az írott jogszabályok nincsenek köszönőviszonyban egymással. És megint azt érzem, hogy önöknek valójában nem az a céljuk, hogy a legszélesebb konszenzussal Magyarország lakosainak, állampolgárainak pártállás ra való tekintet nélkül hozzunk egy biztonságát - lehetőleg 100 százalékkal - szolgáló jogszabályt, hanem az a céljuk, hogy olyan lehetetlen csomagokat és passzusokat állítsanak össze, amelyre való hivatkozással valaki majd nem támogatja, és lehet mutogatn i jövő tavasszal és jövő ősszel. Én pedig szeretném komolyan venni azt, hogy a választások után önök is komolyan veszik azt a sok milliónyi akaratot, akikre oly sokszor hivatkoztak nemzeti konzultáció, népszavazás vagy éppen április 8i választás során min t akaratra. Ha megkérdeznék őket, hogy például a letelepedési kötvényeket szeretnéke, hiszen ha nem telepíthető be idegen népesség, ha én egy kicsit túlterjeszkedően értelmezem, akkor ez bizony a letelepedési kötvényekre is igaz: pénzért sem telepíthető b e és pénzért sem telepíthető le senki. De mégis ott van az a bizonyos jogi kiskapu.
