Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK - MIRKÓCZKI ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
162 ELNÖK : Házelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretettel köszöntöm valamennyiüket. Folytat juk munkánkat. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoklatát két képviselőjük ismerteti. Elsőnek Mirkóczki Ádám képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr! (11.00) MIRKÓCZKI ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném nulladik lépésben vagy talán nulladik mondatként hangsúlyozni, hogy ha önöknek valóban az a céljuk, hogy minél szélesebb konszenzussal itt, az Országgyűlés falai között támogatásra lelj en egy ilyen javaslat, akkor ezt nem salátatörvényben nyújtják be, hanem tartalmilag jól tagoltan előkészítik, és nem kevernek össze közigazgatási bíróságokat például bevándorlás okozta problémákkal, határvédelemmel, büntető törvénykönyvvel, rendőrségi tör vénnyel és a többi, és a többi. Ezt önök pontosan tudják, ahogy azt is tudják, csak nem mondják ki, hogy a céljuk valójában nem a konszenzus megteremtése, hanem a céljuk az, hogy a következő, előttünk álló először európai parlamenti választásokon, majd önk ormányzati választásokon lehessen mutogatni, hogy ki mit nem támogatott. Én éppen ezért a közigazgatási bíróságokról nem is szeretnék beszélni, sokkal inkább arról a nagyon súlyos problémáról, ami egyébként Európát valóban sújtja, Magyarországot tekintve p edig, hogy mondjam, hullámzó módon és mértékben érinti, de kétségkívül foglalkozni kell vele, és kétségkívül nem fog megoldódni egyik napról a másikra. Önök nagyon sokat beszéltek identitásról, alkotmányos identitásról, a kereszténység védelméről é s a többi, és a többi. Ezzel mind egyetértek. Tényleg, április 8a után pedig különösen nem politikai vitát szeretnék, sokkal inkább, ha már ez a következő négy évre a parlamenti felállás, egy konstruktív javaslattal és tényleg konstruktív kritikával élnék önök felé. Ha a kereszténység védelméről beszélünk, akkor bizony nézzük magunkba mi is természetesen ellenzéki pártként és önök meg különösen - kormányzó pártként , hiszen a többségük nyilván nagyobb felelősséget is aggat magukra. Ami pedig a kereszténys ég védelmét illeti, akkor meg kell nézni, hogy a társadalomban mit okozott az elmúlt évek retorikája, dinamikája, amit és ahogy használtak a kampányban. Vajon szolgáltae a kereszténység védelmét az a kampány, amit a nemzeti konzultáció során tettek, amit a népszavazás során tettek és amit az egész választási kampányban tettek? Vajon az a keresztény értékrendnek megfelelőe? Vajon az a „szeresd felebarátodat” jegyében történte? Nyilvánvalóan nem, önök is tudják, mi is tudjuk. A kérdés az, hogy a jövőre von atkozólag valahol ezen túl tudunke lépni. Én egyetértek abban, hogy Magyarországot meg kell őrizni kulturális szempontból, vallási tekintetben, identitását erősíteni kell, és különösen keresztény értékeit erősíteni kell. Viszont akkor nézzük meg, hogy ehh ez mi a cél, mi az eszköz. Ha itt, az Országgyűlés falai között törvényalkotóként azt szeretnénk elérni, hogy a kereszténységet segítsük, akkor olyan javaslatokat kell írnunk és elfogadnunk, ami azt valóban segíti. A nagy kérdés, hogy az ilyen javaslatok s egítike. Én azt mondom, hogy a rendészeti oldala ennek a javaslatnak segíti, hiszen megőrzi azt az etnikai, kulturális értéket és adottságot, ami jelenleg van. Abban, amit az Alaptörvényben módosításra szánunk, már vannak kételyeim, de el tudom fogadni, h ogy ez a cél és ez a szándék. Viszont lesze bennünk önkritika ahhoz, hogy ezekről őszintén beszéljünk? Nincs most kampány, nem is szeretnék kampánybeszédet tartani, gondolom önök sem, de akkor beszéljünk őszintén. Azt, ami az elmúlt hónapokban, az elmúlt két évben zajlott bevándorlás kapcsán, akár az önök részéről, és mondom, viselem a felelősséget ellenzéki oldalról is, akár a mi részünkről, lehet, hogy sokféleképpen lehet értelmezni, de egyet nem lehet mellétenni, hogy az keresztényi volt. Ezzel nyilván önök is tisztában vannak. Ha négyszemközt megkérdezünk bármilyen egyházi szereplőt, egyházhoz szorosan tartozó, bármilyen státuszt betöltő embert, akkor, azt hiszem, ezzel
