Országgyűlési Napló - 2018. Az Országgyűlés alakuló ülése
2018. május 8. kedd - 1. szám - Dr. Áder János köztársasági elnök javaslata a miniszterelnök személyére
17 Dr. Áder János köztársasági elnök javaslata a miniszterelnök személyére Tisztelt Országgyűlés! Az Alaptörvény 16. cikk (3) bekezdése szerint a miniszterelnök személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek. Tegnapi megbeszélésünket követően felkértem Orbán Viktor miniszterelnök urat az új kormány megalakítására, aki a felkérést elfogadta. (Taps a kormánypárti padsorokban.) E zért az imént idézett alaptörvényi rendelkezés alapján javaslom, hogy az Országgyűlés Orbán Viktor urat válassza meg Magyarország miniszterelnökének. Tisztelt Országgyűlés! Minden választás lezár egy időszakot és megnyit egy újat. A nyolcadik szabadon vála sztott Országgyűlésnek már nem kell olyan kérdésekkel foglalkoznia, mint az előzőeknek. Ma már nem kérdés, hogy a kommunizmus évtizedei után hogyan teremtsünk szabad, független, demokratikus országot, mint ahogy az sem, hogy a szovjet csapatok kivonulnake Magyarországról. Mögöttünk van a NATOhoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás is. Új kérdések várnak megválaszolásra. Ezek közül hármat ajánlok az önök figyelmébe. Mindhárom túlmutat az előttünk álló négyéves időszakon. Milyen Európában szeretnénk élni ? Milyen kihívásokat tartogat Magyarország számára az új gazdasági világrend? Miként tudjuk megóvni természeti és épített környezetünket gyermekeink és unokáink számára? Amikor majd ezekről a kérdésekről vitatkoznak itt a parlamentben, időnként idézzék fel Sir Winston Churchill szavait: „Az államférfi a következő nemzedékre gondol, a politikus csak a következő választásokra.” Nos, milyen Európában szeretnénk élni? A kérdést nemcsak az teszi indokolttá , hogy NagyBritannia elhagyni készül az Uniót, míg mások, így a nyugatbalkáni országok vagy Törökország viszont csatlakozni szeretnének, hanem az is, hogy az Unió néhány vezetője mintha elveszítette volna iránytűjét. Világos jövőkép hiánya, kicsinyes vit ákba feledkező politikusok, szellemi restség, unalomig ismert és ismételt közhelyek jellemzik ma az uniós közéletet. (11.30) Érdemes lenne visszatérni az Unió alapító atyáinak vagy az elmúlt évtizedek nagy formátumú államférfijainak a gondolataihoz, péld ául Robert Schumanéhoz, aki az ’50es évek második felében a következőket mondta: „Az új Európa nem maradhat csupán gazdaságitechnikai vállalkozás. Lélekre van szüksége, történelmi kötődéseinek tudatára, mai és jövőbeni felelősségének felismerésére, valam int politikai akaratra, hogy elérjük ezt az emberi eszményképet. Az a dolgunk, hogy Európa keresztény alapjait egy olyan demokratikus kormányzati modellt létrehozva idézzük fel, mely a megbékélésen át a népek szabadságban, egyenjogúságban, szolidaritásban és békében élő közösségévé fejlődik, és mely mélyen a keresztény alapértékekben gyökerezik.” Helmut Kohl még értette az alapító atyák üzenetét. Több mint 50 évvel később mintha csak az előbb idézett gondolatot folytatta volna: „Az alapító atyák Európájának nincs alternatívája. Mindannyiunknak szükségünk van Európára, és nem csak itt, Európában. A következő kérdéseket kell mindig feltennünk: honnan jövünk, mit értünk el eddig, mi lenne az alternatíva, mit kell tennünk még? Az európai egyesülés a leghatékonya bb védelem azzal szemben, nehogy visszazuhanjunk a XIX. század kártékony sovinizmusába. Ugyanakkor Európának nem szabad valamifajta központosított állammá, európai szuperállammá válnia. Éppen olyasvalamit nem akarunk, mint az Amerikai Egyesült Államok euró pai földön. Mi egy egyesült, demokratikus, polgárbarát, cselekvőképes és föderális alapvetésű Európát szeretnénk.” Tisztelt Ház! A nemzetközi szaksajtóban önök arról olvashatnak, hogy két forradalom zajlik a világban. Az egyik az úgynevezett infokommunikác iós forradalom, a másik az úgynevezett klímaforradalom. A magyar gazdaságnak is új kihívásokkal kell szembenéznie: digitális gazdaság, infokommunikáció, robotizáció, mesterséges intelligencia. Huszonnyolc évvel ezelőtt, amikor az első Országgyűlés megalaku lt, ezekkel a kérdésekkel nemhogy nem foglalkoztunk, de még csak nem is
