Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. március 21. szerda (271. szám) - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. SZÉL BERNADETT (LMP):
292 a keresztén y hagyományok azoknak, akik évekkel ezelőtt még kereszteket állítottak a magyar városokban. Hogy hová jutott a Jobbik, jól érzékelteti a párt szóvivőjének egy friss nyilatkozata, interjúja. Azt mondta, idézem, hogy „korábban nem azok voltunk, akiknek látta ttuk magunkat” - ő mondta. „Az a retorika, ami ment, nem volt igaz.” - folytatta. (Szávay István: Hagyjuk már ezt! - Zaj, felzúdulás a Jobbik soraiban. - Az elnök csenget.) Való igaz, tisztelt jobbikos képviselők, hogy a gárdamellény, a cirmos cica és a tu rbán háromszögben tényleg nem könnyű eligazodni, ez igaz. (Dr. Völner Pál: Színészek!) Bárhogy is legyen, szomorú azt végignézni, hogy egy egykori nemzeti párt végigment a hataloméhség útján, ennek szélén Heller Ágnes, Havas Henrik és Simicska Lajos szorí tanak, de nagyon, és önöknek is tudniuk kell, hogy az út végén ott van egy kis kunyhó, benne Gyurcsány Ferenccel. (Felzúdulás a Jobbik soraiban. - Derültség az LMP soraiban. - Dr. Hadházy Ákos tapsol. - Szilágyi György: Ti jól vagytok?) És tudják mit? Vona Gábornak valószínűleg igaza van (Az elnök csenget.) , ez már nem egy jobboldali párt és nem is nemzeti. Ezzel egymillió szavazójukat csapták be (Közbeszólások a Jobbik és az LMP soraiból.), és higgyék el, ennek meg is lesz a következménye. Köszönöm, hogy m eghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbeszólás a Jobbik soraiból: Bravó!) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Drága Képviselőtársaim! (Az ellenzéki oldal felé:) Most higgadjanak le egy percre! (Z. Kárpát Dániel: Nem könnyű, elnök úr.) „Aki k a kormány szerint nem léteznek” címmel napirend előtti felszólalásra jelentkezett az LMP képviselőcsoportjából Szél Bernadett frakcióvezető asszony. Parancsoljon, frakcióvezető asszony, öné a szó. DR. SZÉL BERNADETT ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisz telt Országgyűlés! Meglehetősen nehezen türtőztettem magam, mert ez, amit itt műveltek, ez a régi politikának a manifesztációja volt. Kezdeményezett a Lehet Más a Politika egy rendkívüli parlamenti ülésnapot abból a célból, hogy megoldjuk a magyar lakhatás i válságot. Ez az utolsó alkalmunk ebben az ülésszakban, hogy ezt a döntést meghozzuk, ehhez képest a fideszesek nincsenek a munkahelyükön, és amikor bejönnek, akkor is standup komédiát rendeznek. Jó, hogy 500 forintokat nem kér az államtitkár úr azért, ho gy végighallgassuk ezt a képzavaros monológját, amit itt előadott az előző időszakban. Tisztelt Uraim és Hölgyeim! Lakhatási válság van ebben az országban. Itt ülnek velünk ebben a Házban (Felmutat a karzatra.), ott a karzaton azok az érintettek, akik azért küzdenek, hogy fedél legyen a fejük fölött, akik azért küzdenek, hogy Magyarországon minden embernek legyen otthona, nemcsak lakása, hanem legyen otthona. Tisztelettel köszönöm, hogy elj öttek hozzánk és itt vannak velünk a magyar parlamentben, és biztosíthatom önöket és minden magyar állampolgárt arról, hogy egy LMPkormányon nem így fog kinézni a magyar parlament, és ezeket a szánalmas kígyóbéka kiabálásokat egymásra be fogjuk fejezni, mert Magyarországon, a magyar parlamentben a magyar emberek problémáiról kell beszélni. (Dr. Rétvári Bence: Most el is kezdhetnéd!) Kettő dolog miatt kezdeményeztük ezt a vitanapot. Az egyik a lakhatási válság megoldása volt, azért, hogy ne féljen több tíz ezernyi magyar család, hogy három héttel később, a választások után - ugye, trükkösen meghúzták a határt - újrainduljanak a kilakoltatások. Mert ne legyenek illúzióink, a Fidesz és a KDNP nem megoldotta a devizahitelesek problémáját, hanem a szőnyeg alá sö pörte azt a választások végéig. A választások után, ha a Fideszen és a KDNPn múlik, újra fognak indulni a kilakoltatások, és tekintve, hogy Matolcsy György most is valami 400 milliós kastélyban él, nem gondolom, hogy onnan érzékelni fogja az önök helyzeté t. Minden magyar polgártársamhoz beszélek, aki lakhatási válságban van. Abból a kastélyból, tisztelt fideszes államtitkár urak, nem látszik a magyar valóság, nem látszik az, amit én most