Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. február 21. szerda (270. szám) - Változás kell Magyarországon! - Valóság a propaganda mögött, avagy mentsük meg a háziorvosi ellátást és az önkormányzatiság jövőjét, biztos megélhetést az önkormányzati dolgozóknak!” című politikai vita - ELNÖK: - GAAL GERGELY, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
229 érdekében korábban hozott kormányzati intézkedések, mint például az szja és a bankadó mérséklése, egyes termé kek áfakulcsának csökkentése, a családi adókedvezmények növelése, valamint az újlakásépítések ösztönzése érdemben hozzájárultak a belső kereslet erősödéséhez az elmúlt években. Egyébként az önkormányzatok területén nagyon sok helyen láthatjuk például a la kásépítések ösztönzésének a településképet is javító, igen látványos hatását. A növekedéstámogató gazdaságpolitika egyik legfontosabb pillére a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán közelmúltban kötött hatéves bérmegállapodás, aminek kösz önhetően többletjövedelem képződik a gazdasági szereplők számára a béremelések, valamint a szociális hozzájárulási adó és a társasági adó csökkentése következtében, egyaránt erősítve így a belső kereslet, a foglalkoztatás és az exportkapacitások bővülését, illetve a magyar gazdaság versenyképességét. Ejtsünk szót a közfoglalkoztatásról is! Az elmúlt időszakban a segélyalapú társadalomtól a munkaalapú társadalom felé mozdult el Magyarország. Mindenki számára, aki tud és képes rá - ha éppen arra van szükség, kiemelt állami segítséggel és szerepvállalással , biztosítani kell a munka lehetőségét. A közfoglalkoztatási programok azon kívül, hogy széles tömegeket mozgattak meg, közösségi célú tevékenységeket is támogattak az értékteremtő foglalkoztatás társadalmi hasznossága mellett, továbbá lehetőséget kínáltak arra is, hogy a hátrányos helyzetű csoportok számára munkát és ezzel együtt megélhetést biztosítsanak. A közfoglalkoztatást a kormány átmeneti foglalkoztatásnak tekinti, amely segély helyett munkát és fizet ést biztosít az álláskeresők számára. Fontos hangsúlyozni, hogy a közfoglalkoztatás az ország leghátrányosabb térségeiben élők számára az egyetlen lehetőséget jelenti az értékteremtő munkára, kiemelten fontos alapeleme a területi aránytalanságok felszámolá sa. A közfoglalkoztatás nem cél, hanem eszköz az elsődleges munkaerőpiacra történő belépéshez, tehát a közfoglalkoztatást átmeneti állapotnak kell tekinteni. A kormány hangsúlyozza, hogy nem tartható fenn egy olyan rendszer, ahol a segélyezés egyenértékű a munkával kereshető bérrel. Egyébként a közfoglalkoztatottak munkájának eredményeképpen javult a települések összképe, rendezettsége, a lakó- és természeti környezet szebbé, tisztábbá vált, megvalósult a lakosság értékeinek védelme, jobb lett a közbiztonsá g, ennélfogva nőtt a települések idegenforgalmi vonzereje is, tehát ennek nagyon sok vonatkozása van, amely az önkormányzatokat is érinti, és mindezek okán nőtt, erősödött a közösségért való tenni akarás is. (10.30) Ejtsünk szót az önkormányzati bé remelésekről is. A kormány határozott szándéka, hogy a gazdaság teljesítőképességétől függően mind szélesebb körben rendezze a különböző hivatásrendek bérezését, javítsa a közszolgálatban állók bér- és kereseti pozícióit, ennek egyik jelentős eleme a kormá ny, valamint a munkaadói szervezetek és munkavállalói érdekképviseletek közötti egyeztetés. A kormány közszférában dolgozók bérének emelése iránti elkötelezettségét mutatja a katonák, a rendőrök, a pedagógusok, az ápolók, az orvosok, a mentők, a felsőoktat ási dolgozók bérének az emelése. A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően számos önkormányzatokhoz kapcsolódó területen tudott segítséget nyújtani a kormány, így az adósságkonszolidáció, a közfoglalkoztatás és a béremelés területén is. Hölgyeim és Ur aim! Ha csak az előttem elhangzott kormánypárti felszólalásokat nézzük és az általam elmondottakat is, világosan láthatjuk, hogy a FideszKDNPkormányzat óriási erőfeszítéseket tett az elmúlt években az önkormányzatok segítése érdekében. Bánki Erik képvise lőtársamhoz hasonlóan engedjék meg, hogy én is egy idézettel zárjam a mondandómat. Az idézet Zrínyi Miklóstól, a költő és hadvezértől származik, aki a „Mátyás király életéről való elmélkedések” című művében a következőképpen ír: „…ne fogjon lágyan senki a dolgában, hanem kezelába legyen az aktiónak, akit ember cselekeszik, mert ha csak lassú és negédesen operál, semmi
