Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. február 21. szerda (270. szám) - Változás kell Magyarországon! - Valóság a propaganda mögött, avagy mentsük meg a háziorvosi ellátást és az önkormányzatiság jövőjét, biztos megélhetést az önkormányzati dolgozóknak!” című politikai vita - ELNÖK: - DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára:
219 ehhez szükséges források fölött gazdálkodhatnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Az expozét Dömötör Csaba államtitkár úr, a Miniszterelnöki Kabinet államti tkára folytatja. Parancsoljon, államtitkár úr! DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára : Köszönöm a szót, elnök úr. Amikor kézhez vettük a mai napra vonatkozó ellenzéki vitaindító irományt, az igazat megvallva, kicsit nehéz volt kibogozni , hogy pontosan mi mindenről is szeretnének beszélni, és az az érzésünk, hogy így, a ciklus végén minden átkot összegereblyéznek, amit a kormány fejére szórhatnak. Végül is kampány van. Az önkormányzati ügyekről, illetve a háziorvosi szolgálatok kérdéséről Rétvári és Pogácsás államtitkár úr már szóltak, ezért szeretnék pár szót szólni azokról a témakörökről, amelyeket szintén megemlítettek a beadványukban. Többféle megközelítésben említik a megélhetés és a bérek kérdését. Szeretném önöket arról tájékoztatni , hogy Magyarországon folyamatosan nőnek a bérek, bár ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy már elértük volna a kívánatos szintet. Még egyáltalán nem. De ettől függetlenül igaz az, hogy 2010hez képest közel 40 százalékkal magasabb az átlagbér, miközben a mi nimálbér 88 százalékkal nőtt, a szakmunkásminimálbér pedig duplázódik. Máshonnan megközelítve ezt a kérdéskört: 59 hónapja emelkednek a bérek Magyarországon. A minimálbérekre vonatkozó emelési döntés egyébként nem a semmiből jött. Ez egy átfogó megállapod ás része, amely a munkaadók, a munkavállalók és a kormány között jött létre. Ezt azért hangsúlyozom külön, mert abban hiszünk, hogy minden esetben a tárgyalásos út hozza meg a kívánt eredményt az egyes ágazatokban, így egyébként az önkormányzati szektorban is. A kormány nyitott a javaslatokra, de mindenekelőtt az önkormányzati érdekképviseleteknek és az önkormányzatoknak kell dűlőre jutniuk. Az állami szektorban a már zajló béremelések egyébként több ágazatot érintenek. Elindult korában a pedagóguséletpály amodell, ez átlagosan 50 százalékos emelést jelent. A felsőoktatásban az oktatókra és a kutatókra 27 százalékos emelés jut. A rendvédelmi dolgozók 201618 között átlagosan szintén 50 százalékkal kapnak többet. Most januárban is volt egy esedékes emelés. Am i az állami vállalatok dolgozóit illeti, egy olyan szektorról van szó, ahol 2010 előtt még elég sok munkabeszüntetés volt. Most januárban ezzel szemben emelést kaptak többek között a Posta, a MÁV, a regionális közlekedési vállalatok és a víziközműtársasá gok dolgozói is. A járási hivatalokban dolgozók 2016 júliusában, a megyei kormányhivatalokban dolgozók tavaly januárban kaptak emelést. Ezzel párhuzamosan egyébként a piaci szférában is zajlanak béremelések, amelyeket a kormány egyébként adócsökkentésekkel segít. 2017ben 5 százalékponttal, idén pedig további 2,5 százalékponttal csökkentek a munkaadói adók, emellett 9 százalékra csökkent a társasági adó. Ezeknek az a jelentősége, hogy további béremelések előtt nyitja meg a lehetőséget. Tisztelt Képviselő Hö lgyek és Urak! A vitanapot kezdeményező beadványukban negatív tendenciákra utalnak a szegénységgel kapcsolatban. Ez nem állja ki a valóság próbáját. Ha megnézik az Eurostat adatait, akkor azt fogják látni, hogy 2012 óta 730 ezerrel csökkent a szegénység ko ckázatának kitettek aránya, ezzel ellentétben az utolsó baloldali kormányzás évében félmillió magyar ember jelentkezett be valamilyen segélyért. Az önök időszakában, tisztelt baloldali képviselők, sokkal jobban megérte segélyből élni munka helyett. Ez a te ndencia, pozitív tendencia, amiről beszéltem, nem a szerencsének köszönhető, hanem mindenekelőtt annak, hogy soha nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most. 4 százalék körül van a munkanélküliség, miközben a kezdeményező MSZP időszakában ez 12 százal ék volt.
