Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. február 20. kedd (269. szám) - A Lengyelország melletti kiállásról Brüsszel nyomásgyakorlásával szemben című határozati javaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - NÉMETH ZSOLT
101 egymillió aláírás, ami április elejéig előreláthatólag össze is fog gyűlni, azt követően az Európai Uniónak élvezni fogja a teljes támogatását ennek az értékrendi elkötelezettségnek a talaján. Továbbá arról sem szól az előterjesztésünk, hogy csak magu nknak vindikálnánk az igazság kimondását az Európai Unióban. Bárkivel készek vagyunk érveinket ütköztetni arról, hogy mire van és mire nincs joga az Európai Unió intézményeinek Lengyelországgal, illetőleg bármely tagállammal szemben. Ezért is írjuk most l e az álláspontunkat, mert vitatkozni szeretnénk azzal az állásponttal, ami nem egyezik a miénkkel. És végül arról sem szól az előterjesztés, hogy a magyarlengyel barátság bármilyen értelemben ellensúlya lenne az Európai Uniónak vagy bármely másik uniós ta gnemzettel fenntartott kapcsolatunknak. A magyarlengyel barátság nem ellensúly, hanem meggyőződésünk szerint hozzáadott érték az európai integrációban, mint ahogy minden nemzetnek a másikkal fönntartott barátsága nem gyengíti, hanem erősíti az európai integrációt. Amiről viszont szól ez a határozati javaslat, az az, hogy az Európai Unió meggyőződésünk szerint nem arra való, hogy a tagállamok belpolitikai vitáit eldöntse. Erre a tagállamok parlamentáris rendszere való. Ez lengyel belügy, lengyel hatáskö r, ez a lengyel szuverenitás része, vagyis a tagállamok szuverenitásáról nagyon is szól ez a mostani Lengyelország kontra Európai Unió vita. És ha egyszer Lengyelország belügyeibe ilyen szinten beavatkozik az Európai Unió, akkor onnantól kezdve precedenst teremt további beavatkozásokra is. Tehát amit ma megtesz Lengyelországgal szemben, azt holnap megteheti bármely más tagállammal szemben is. Ha sarkítani akarnám a kérdést, akkor úgy tenném fel, hogy végül is ki írja itt a lengyel alkotmányt. Van még a leng yel alkotmány megírásához joga a lengyeleknek, vagy ezt is szívesen átvállalja tőlük a fáradhatatlan Európai Bizottság? Arról is szól az előterjesztésünk, hogy nem fogadjuk el az Európai Unió alapszerződése csűrcsavarásával kialakított döntéseket. Az szám ít, ami a szerződésben le van írva és nem az, amit balliberális értelmiségiek politikai indíttatásnál fogva belemagyaráznak az Európai Unió alapszerződésébe. (9.00) Tehát kifejezetten jogi alapon állunk. Ha az Európai Unió túllép a szerződés betűjén, akkor hatáskörön kívül, azaz illegitim módon cselekszik. Szívem szerint ezekben az esetekben a Bizottság ellen indítanék inkább kötelezettségszegési eljárást, mert az Európai Bizottság rendszeresen túllépi a saját hatáskörét, amivel egyébként a lisszaboni szerz ődés keretei között ruházták fel a tagállamok, illetőleg az európai polgárok. És szól az előterjesztésünk arról is, hogy az Európai Uniónak a tagállamok fölé való ilyen növelését, tehát a lopakodó integrációt, azt kifejezetten elutasítjuk. Az alapszerződés szerint a Bizottság az európai szerződések őre, és pont a Bizottság szegi meg azzal, hogy hatalmával túlterjeszkedik, és beleavatkozik olyan belügyekbe, amelyekben nem illetékes. S leginkább arról szól ez az állásfoglalás, hogy amíg nincs egy konszenzusos dokumentumban rögzítve, hogy pontosan milyen cselekmények sértik az Európai Unió értékrendjét, addig ilyen cselekményeket az értékrend nevében nem lehet számonkérni az országokon. Arról is szól tehát az előterjesztésünk, hogy ha ezt bármely tagországgal s zemben megteszik, akkor mi ez ellen fellépünk, mert valójában nem valami ellen, hanem valamiért lépünk fel: az európai integráció tisztaságáért, jogszerűségéért, eszméjéért és végeredményben az európai integráció jövőjéért lépünk fel. És végül arról is szó l az előterjesztésünk, hogy amikor a jogtalanság pont Lengyelországgal szemben történik, az különösen felháborít minket, hiszen ezeréves barátunk, és ennek a barátságnak az alapja mindig is mi is volt? Európa megvédése volt. Európát együtt védtük meg olyan törekvésektől is, amelyek Európán kívülről érték Európát, mint például az oszmán hódítás. Hadd emlékeztessek arra, hogy Sobieski János jött minket megvédeni a párkányi csatában, és segített bennünket ahhoz, hogy végül megszabaduljunk a török hódoltság aló l. Vagy a kommunizmus, amely
