Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 18. hétfő (238. szám) - A jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről szóló határozati javaslat összevont vitája - ELNÖK: - DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP):
98 védelmében. Ez a lépés Ukrajna részéről sem formájában, sem tartalmában nem méltó egy olyan országhoz, amely az Európai Unióba igyekszik, és az európai integrációt jelölte meg célként. Az ukrán oktatási törvény - amint az már előttem többek részéről elhangzott - ellentétes nemcsak Ukrajna saját alkotmányával, hanem a kétoldalú ukránmagyar, illetve a nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségvállalásaival is. Ez egy alattomos, sunyi lépés, ahogy arra többen rámutattak már az előttem szól ók közül, hiszen Ukrajna először kivárta a vízummentességről szóló döntést és a társulási szerződés ratifikációs folyamatának a lezárulását, és csak azután hozta be ezt a törvényt, ezzel hátba szúrva azokat az országokat, amelyek támogatták ebben az integr ációs folyamatban, köztük Magyarországot is. Ezzel Ukrajna egy önsorsrontó pályára lépett. Azonban nemcsak Ukrajna szégyene ez az elfogadott új törvény, de a nyugati világé is. Szeretnék itt emlékeztetni arra az örömujjongásra, ami az Amerikai Egyesült Áll amok diplomatái részéről megfogalmazódott Kijevben akkor, amikor ezt a törvényt elfogadták. Ez a nyugati világ szégyene is, amely az egyéni jogokra rendszeresen hangsúlyt fektet szerte a világban, mindig kiáll az egyéni jogok érvényesüléséért - nagyon hely esen, jegyzem meg , ugyanakkor a kollektív jogokért, az őshonos kisebbségek kollektív jogaiért soha nem áll ki ilyen harciasan. Az őshonos kisebbségek, a nemzetiségi jogok védelme egy legalább olyan fontos célkitűzés, mint az egyéni jogok védelme. Itt sze retnék egy kis önkritikát is megfogalmazni Magyarországgal szemben, illetve a középkeleteurópai országokkal kapcsolatban, amelyek talán elmulasztották azt, hogy a diplomáciai eszközöket igénybe véve felhívják a világ figyelmét, elmagyarázzák nyugati part nereinknek, nyugati szövetségeseinknek a kollektív jogok fontosságát, védelmének a fontosságát. Hiszen amíg NyugatEurópában országok, nagyhatalmak egymás között ezeket a kérdéseket történelmileg már rendezték, itt KözépKeletEurópában, itt a térségünkben az etnikai konfliktusokból fakadó feszültségek mindmáig velünk élő problémák. Tehát sok tanulsággal szolgál ez az eset nekünk is, a diplomáciának is. Lehet, hogy több figyelmet kell fordítanunk a jövőben arra, hogy ezeket a helyi anomáliákat sokkal jobban artikuláljuk, és az érdekeket, a nemzeti kisebbségeknek, az őshonos kisebbségeknek a jogait jobban védjük. Amint az már elhangzott az előttem szólóktól, valóban voltak aggasztó jelek korábban is, egy folyamat része, aminek az eredménye volt ez az oktatási törvény is, hiszen a nemzetté válás folyamatában Ukrajna nem először használja a legdurvább asszimilációs eszközöket. A kezdetek óta, Ukrajna függetlenné válása óta vannak erre utaló jelek, 2014 óta viszont hangsúlyosan és folyamatosan megjelennek a durva asszimilációra törekvés jelei. Ukrajna 2014 óta nem tartja tiszteletben az őshonos kisebbségek jogait. Három évvel ezelőtt fölhördült és nézte a világ, ahogy Oroszország és Ukrajna között kitört egyfajta diplomáciai háború, egy nagyon komoly konfliktus. H árom évvel ezelőtt az ukrán hatalom, Kijev nekirontott az orosz kisebbségeknek azzal, hogy a nyelvtörvényt visszavonta, azzal, hogy ilyen törvényeket hozott meg, és folytatja ezt a fajta diszkriminációs törvénykezést, ami most már a magyarokat is sújtja. H áborút hirdetett a nemzetiségek ellen, Magyarország pedig eközben egyoldalú gesztusok sokaságát gyakorolta Ukrajnával szemben, ahelyett, hogy kiállt volna a kárpátaljai magyar kisebbségek oldalán, mellettük, és az Európai Unióban megnyerte volna azokat a s zövetségeseket, akikkel az őshonos kisebbségek, a kárpátaljai magyar kisebbség oldalán tudtunk volna mozgósítani. Ez egy fontos tanulság, kérem, hogy vonjuk le ezeket a következtetéseket, konzekvenciákat, és tanuljunk ezekből a hibákból. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hoffmann Rózsa képviselő asszonynak, KDNPképviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő asszony! DR. HOFFMANN RÓZSA ( KDNP ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Furcsa p aradoxona az életünknek, a közéletünknek is az, hogy a viharfelhők közül is előbújik a nap, egyszerűbben szólva: minden rosszban van valami jó is. A jó
