Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 18. szerda (248. szám) - A szociális hozzájárulási adó csökkentéséről és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - CSERESNYÉS PÉTER
940 Az adópolitika az elmúlt években is a munkát terhelő adók és a vállalkozások adó- és adminisztrációs terhének csökkentésére, valamint az adórendszer egyszerűsítésére fókuszált, amely számos intézkedésben megny ilvánult. Így például a vállalkozások adóterheinek csökkentése érdekében bevezetésre kerültek egyszerűsített adózási módok, mint a kisadózó vállalkozások tételes adója, az úgynevezett kata, továbbá a nagyobb vállalkozások által igénybe vehető kisvállalati adó, azaz a kiva. Emellett az elmúlt években a munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények köre is folyamatosan bővült. 2016 novemberében a kormány és a versenyszféra állandó konzultációs fóruma között létrejött megállapo dás értelmében első lépésként 2017. január 1jétől a minimálbér 15, a szakképzettminimálbér, a garantált bérminimum 25 százalékkal nőtt, és ezzel párhuzamosan a munkáltatói adó 5 százalékponttal csökkent 27 százalékról 22 százalékra. A megállapodás alapjá n 2018ban a minimálbér további 8, a szakképzettminimálbér 12 százalékkal emelkedik, míg a munkáltatói adó, figyelembe véve, hogy a bérnövekedés 2017 első kilenc hónapjában várhatóan meghaladja a 11 százalékot, a minimálisan tervezettnél 0,5 százalékpontt al nagyobb mértékben, tehát 2,5 százalékponttal csökken. Azaz a makrogazdasági adatok kedvező alakulása lehetővé teszi, hogy 2018. január elsejétől 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adóval számoljanak a munkáltatók és az önfoglalkoztatók is. Így az önálló indítványban foglalt törvénymódosítások elfogadásával a kormány nem kevesebb, mint 200 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál, amiből további 0,5 százalékpontos további adócsökkentés több mint 40 milliárd forintot tesz ki. Ezen túlmenően 2 019től négy éven keresztül újabb 22 százalékponttal csökkenhet a munkáltatók adóterhe, ha a reálbérek emelkedése eléri az évi 6 százalékot. A megállapodás eredményeként a magyar adóék 2018ra a régiós versenytársainkhoz hasonló szintre csökken, 2022re p edig az adóék alacsonyabb lesz a mostani információnk szerint, mint Csehországban, Szlovéniában és Szlovákiában. A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények, mint például a munkahelyvédelmi akció kedvezményei esetében az adókulcs csökkenté sével összhangban változik a kedvezmények mértéke is. Így a szociális hozzájárulási adó alól teljes mentességet nyújtó kedvezmények esetén a munkáltatók 19,5 százalékos teljes kedvezményt vehetnek igénybe bruttó 100 ezer forintig, egyes kedvezmények esetén magasabb plafonig, míg az 50 százalékos kedvezmények esetében az adó mértékének 50 százalékában megállapított kedvezményt érvényesíthetnek bruttó 100 ezer forintig, így ez utóbbi esetben az adókötelezettség 9,75 százalékos lesz. Ezáltal a munkaerőpiaci sz empontból hátrányos munkavállalói körök, mint például a fiatal pályakezdők, idős, szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalók foglalkoztatásához továbbra is jelentős kedvezményt nyújt a kormány. Meg kell említeni azt is, hogy az adókulcs csökkentésével párhuzamosan a törvényjavaslat tartalmazza az egészségügyi hozzájárulás 2017ben 22 százalékos mértékű kulcsának 19,5 százalékra csökkentését, így például az egyes meghatározott juttatások adóterhe is tovább mérséklődik. Az önálló indítvány az adórendszer belső összefüggéseire tekintettel módosítja a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseit is. Mint ismeretes, amennyiben a szociális hozzájárulási adó vagy a jelenleg 22 százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetésére a magánszemély maga kötel es és emellett költség elszámolására nem jogosult, úgy jövedelmét a megállapított jövedelem 82 százalékában kell megállapítani. Az említett közterhek mértékének csökkentésével összefüggésben 2018tól ezen magánszemélyeknek a számított jövedelem 84 százalék ában kell meghatározniuk az adóalapként figyelembe vett jövedelmüket. Kedvezően módosulnak továbbá a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályok is, mivel változatlan adófizetési kötelezettség mellett a főállású kisadózó által igénybe vett p énzbeli ellátások, például gyed, táppénz alapja megemelkedik. Ennek köszönhetően az 50 ezer forintos tételes adó megfizetése esetén 90 ezer forintról 94 400 forintra, míg a magasabb mértékű tételes adó megfizetésekor 150 ezer forintról 158 400 forintra eme lkedik az ellátási alap, amely tovább növeli e
