Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 18. hétfő (238. szám) - A jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről szóló határozati javaslat összevont vitája - NÉMETH ZSOLT
93 időszakban eljárni. Ennek egy fejezete, hogy ma egy ötpárti országgyűlési határozati javaslatról tárgyalhat a Ház. És bízom benne, hogy ennek az országgyűlési határozatnak az elfogadása és kimunkálása során tapasztalható e gyüttműködési szellem az elkövetkező időszakban fönn fog maradni, és jellemezni fogja a magyar politika megnyilvánulását, fellépését az elkövetkezendő időszakban, hiszen nagyon nehéz hetek előtt áll az Ukrajnában, a Kárpátalján élő 150 ezres magyar közössé g. És abban is bízom, hogy ha most egyszer sikerül egy nemzeti ügyben kialakítani egy ilyen egyetértést, akkor talán máskor is lesz erre lehetőség, és nem egy egyedi alkalom lesz, amikor elszáll a Magyar Országgyűlésnek a feje fölött az angyal, hanem másko r is képesek leszünk arra, hogy nemzeti ügyekben egyetértést dolgozzunk ki, és együtt lépjünk föl. Ennek a mostani egyetértésnek tehát a lényege, a hegye az, hogy közösen szólítjuk fel Ukrajnát és Ukrajna elnökét, hogy ne írja alá a parlament által immáron elfogadott oktatási törvénytervezetet, és ne tegye lehetővé Ukrajna ennek a törvénynek a hatályba léptetését. A határozati javaslat keretei között bátorítjuk a kormányt arra, hogy használja föl a két- és többoldalú fórumokat annak érdekében, hogy diplomác iai nyomást gyakoroljon Ukrajnára. Itt szeretném hangsúlyozni a kétoldalú kapcsolatok jelentőségét. Fontosnak tartom azt, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter úr Klimkin külügyminiszter úrral az informális Gymnichtalálkozó keretében Tallinnban találkozott . És fontosnak tartom azt is, hogy mi a Magyar Országgyűlés szintjén, a bizottságaink szintjén is használjuk ki a kétoldalú diplomáciai kapcsolatokban rejlő lehetőségeket, hogy ne lehessen azzal vádolni Magyarországot, hogy úgy intézünk támadást, úgy gyako rlunk nyomást Ukrajnára, hogy egyidejűleg a kétoldalú párbeszédnek, diplomáciai egyeztetéseknek a csatornáit nem használjuk ki. (19.00) De szeretném itt aláhúzni, hogy az elmúlt két esztendő ben folyamatosan napirenden tartottuk mind a nyelvtörvénynek, mind az oktatási törvénynek az ügyét a diplomáciai érintkezéseink során, hiszen benne volt a csőben ez a törvénytervezet. Sajnálatosnak tartom, hogy az eddigi erőfeszítéseink nem vezettek eredmé nyre, ezért elkerülhetetlen, hogy Magyarország, miután a kétoldalú nyomásgyakorlásnak széles eszköztárát alkalmazta, többoldalú fórumokon is megnyilvánuljon, illetőleg regionális keretben is fellépjen. Szeretném üdvözölni azt, hogy a Külügyminisztérium kez deményezésére négy külügyminiszter, a bolgár, a román, a görög és a magyar külügyminiszter megnyilatkozott, de szeretném fölhívni a figyelmet arra, hogy Lengyelország részéről is hangot adtak nemtetszésüknek, és tudjuk azt, hogy Ukrajnában a nemzeti kisebb ségi problematika rendkívül összetett, de ezek az országok, mindegyik európai uniós országként is érintett az ukrajnai kisebbségi helyzetben. A Magyar Országgyűlés határozata kezdeményezi azt, hogy nemzetközi fórumok is tegyék világossá álláspontjukat ezze l az oktatási törvénnyel kapcsolatban. Itt a Magyar Országgyűlés szempontjából különös jelentősége van a parlamenti közgyűlésekkel rendelkező nemzetközi szervezeteknek, így az Európai Parlamentnek, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének, az EBESZ, illet őleg a NATO parlamenti közgyűlésének. E tekintetben szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat arról, hogy a mai napon a román Európa tanácsi parlamenti közgyűlési delegációvezetővel, Titusz Korlecean úrral - szocialista politikussal egyébként - volt alkalmam megállapodni abban, hogy közösen fogjuk kezdeményezni a rendkívüli vitát az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének az októberi ülésszakán, és bízunk abban, hogy ha ez a rendkívüli vita megrendezésre kerül, akkor csak erősíteni tudjuk az Európa Tanács embe ri jogi normáinak az érvényesítését Ukrajna irányában. Jó jel - ha már az Európa Tanácsnál tartunk - az, hogy az ukrán kormány úgy döntött, hogy kéri a Velencei Bizottság normakontrollját az oktatási törvénnyel kapcsolatosan. Nincs kétségem a tekintetben, hogy az Európa Tanács normáival nincsen összhangban az oktatási törvény. A kisebbségi keretegyezmény, mint az Európa Tanács legfontosabb kisebbségvédelmi dokumentuma egyértelművé teszi azt, hogy szerzett kisebbségi jogokat nem lehet megvonni egy közösségtő l, márpedig itt arról van szó akkor, amikor az ötödik osztály feletti tanulóknak felmenő rendszerben, de
