Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 9. hétfő (245. szám) - Vona Gábor (Jobbik) - a miniszterelnökhöz - „A kampány megindult. A miniszterelnök sporthoz fűződő kapcsolatáról.” címmel - ELNÖK: - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: - ELNÖK: - VONA GÁBOR (Jobbik):
658 de az a helyzet, hogy kérdezni fogom. A jó hír viszont az, hogy már csak 2018 áprilisáig, hiszen onnantól kezdve ön nem lesz többé Magyarország miniszterelnöke, ilyen minőségben nem fogom önt k érdezni. (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.) Egészen más jellegű, más típusú kérdésekre kell majd akkor önnek, miniszterelnök úr, számítania. De térjünk a lényegre: önről, miniszterelnök úr, köztudomású, hogy nagyonnagyon szereti a sportot nézni, és én ebből kifolyólag kérdezem, hogy sportszerűnek tartjae azt, amilyen módon ebbe a kampányba az ön pártja jelen pillanatban belefordul. Sportszerűnek tartjae azt, hogy az ön emberei folyamatosan rongálják más pártok plakátjait? Sportszerűnek tartjae azt, miniszterelnök úr, hogy az egyedüli állva maradt kormányváltó erő, ellenzéki erő, a Jobbik elhallgattatására ön megpróbálja törvénytelen eszközökkel felhasználni az Állami Számvevőszéket, a kormányhivatalokat, a rendőrséget, az ügyészséget, lényegében mind ent? Sportszerűnek tartjae miniszterelnök úr, hogy ön annyira fél tőlem és a pártomtól (Felzúdulás a kormánypárti oldalon.) , hogy paparazzókat, hackereket és médiahiénákat küld ránk? És végül sportszerűnek tartjae azt, miniszterelnök úr, hogy önben annyi ra elfogyott a bátorság a Jobbikkal kapcsolatban, hogy nem mer kiállni egy nyilvános vitára, hanem inkább megpróbálja a Jobbik betiltását elérni? És, miniszterelnök úr, kérem szépen önt, könyörgök, hogy ne jöjjön nekem Soros Györggyel, meg ne jöjjön nekem Simicska Lajossal! Már számtalanszor elmondtam önnek, hogy sem én, sem az ország többsége nem vagyunk kíváncsiak az ön rögeszméjére. Sem én, sem az ország többsége nem kíváncsi az ön személyes háborúira. A kérdés az, miniszterelnök úr, hogy tude még ön sp ortszerűen küzdeni. Vannake még önnek érvei? Vagy önnek már csak az iszapbirkózás és a dagonya maradt? És az a kérdésem, miniszterelnök úr, hogy lesze még ön valaha demokrata, vagy 2018 áprilisában egy kiégett despotaként fog távozni Magyarország éléről? Ez a kérdés. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Orbán Viktor miniszterelnök úrnak. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Amit az ön dörgedelmeiből megértettem, az az, h ogy az ön pártja egy reménytelen helyzetben lévő párt, eladta a hatalom érdekében a saját pártját egy milliárdosnak, és jól láthatóan ez a választóknak nem tetszik. Amit ma ön itt elmondott, az egy reménytelen helyzetben lévő párt meglehetősen kétségbeeset t kísérlete, ebben a teremben egyébként huszonhatodszor, hogy kérdésnek álcázva támadja, rágalmazza a kormányzó pártokat, mellékesen engem személy szerint is, most ráadásul még a sportot is ürügyként használja. (13.40) A szóban forgó pártfinanszírozá s- meg plakátügyről csak annyit tudok mondani önnek, hogy a kormány ezzel a kérdéssel nem foglalkozik, mindenkinek lehet erről a kérdésről megfejtése, nekem az a véleményem egész egyszerűen, hogy önök bénák. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Derültség és taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, miniszterelnök úr. Viszonválaszra megadom a szót Vona Gábor képviselő úrnak. VONA GÁBOR ( Jobbik ): Tisztelt Miniszterelnök Úr! Hogy ki sértegeti a másikat, azzal kapcsolatban érdemes visszanézni ezeknek a fel szólalásoknak a szövegét, akkor rá fog jönni, hogy tévedett. De tudja, miniszterelnök úr, én 15 évvel ezelőtt lényegében úgy kezdtem a politikai pályafutásomat, hogy ön személyesen meghívott a polgári körébe. Ott voltam egy évig, aztán kiléptem onnan, mert a Jobbik párttá alakult, és úgy éreztem, hogy nekem ott van a helyem, de azóta is figyeltem önt, és figyelem önt most is, és megmondom őszintén, miniszterelnök úr, higgye el, hogy én sokat tanultam öntől. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem látszik!) Megt anultam néhány
