Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 9. hétfő (245. szám) - Szávay István (Jobbik) - a külgazdasági és külügyminiszterhez - „Tervezi-e a Kormány a külhoni gazdaságfejlesztési támogatásokat a magyar nyelvhasználat kiterjesztéséhez kötni?” címmel - ELNÖK: - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): - ELNÖK: - MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár:
632 ELNÖK : Köszönjük. Tisztelt Képviselőtársaim! Szávay István, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni a külgazdasági és külügyminiszterhez: „Tervezie a Kormány a külhoni gazdaságfejlesztési támogatásokat a magyar nyelvhasználat kiterjesztéséhez kötni?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. SZÁVAY ISTVÁN ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A külhoni magyarság ügyével kapcsolatban mindig felelősen gondolkodó és Magyarország kormányzására felkészült pártként bizonyos kétségeink és aggályaink megfogalmazása mellett, de kezdettől fogva támogattuk és üdvözöltük a külhoni gazdaságfejlesztési t erveket. Egyetértve a kormány álláspontjával, magunk is úgy látjuk, hogy a magyar megmaradás és a szülőföldön való boldogulás szempontjából fontos és hasznos kezdeményezésről van szó. Ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet egy olyan kérdésre, amely kapc sán úgy vélem, hogy a kormány messze nem kellő alapossággal járt el. Ez pedig a magyarnyelvhasználat erősítése, a magyarnyelvhasználat támogatása. Magam számos alkalommal kritizáltam azt, hogy a külhonban is eredményesen működő magyar cégek, mint például a CBA, a MOL vagy az OTP sokszor nem tartják fontosnak a magyar feliratok használatát és a magyar munkaerő alkalmazását, noha a magyar vásárlók pénzére persze számítanak. A gazdaságfejlesztési programok, úgy gondolom, hogy szintén kiváló lehetőséget nyújt anának a magyarnyelvhasználat támogatására és erősítésére, amely lehetőséget szerintem jelenleg nem kellően használ ki a kormány. Szeretnék tehát államtitkár úr felé néhány ilyen javaslattal élni. A pályázati feltételek között nem szerepel még csak előny ként sem az, hogy a támogatott külhoni vállalkozások magyar nyelvű feliratokat is használjanak üzleteikben, boltjaikban, különféle mezőgazdasági, ipari vagy kereskedelmi telepeiken. Nem esik kellő figyelem a nyertes cégek, vállalkozások alkalmazottainak ké tnyelvűségére sem, azaz arra, hogy a nyertes pályázóknál minimum előny, de inkább feltétel legyen a munkavállalók számára a magyar nyelv ismerete is. Végezetül, ha a támogatott pályázó valamilyen terméket gyárt, elő lehetne írni számára, hogy az általa elő állított áruk csomagolása magyar nyelvű feliratokat, tájékoztatókat is tartalmazzon. Ezek megfontolását szeretném tehát javasolni a kormány számára. Kérdezem államtitkár úrtól, hogy tervezie a kormány a külhoni gazdaságfejlesztési támogatá sokat valamilyen módon a magyarnyelvhasználat erősítéséhez kötni. Kíváncsian várom válaszát. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Megadom a szót Magyar Levente államtitkár úrnak. MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitk ár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a kérdést. Ez egy olyan ügy, amiről, azt gondolom, nem lehet eleget beszélni, hiszen egy hetven év óta nem látott intenzitású magyar gazdasági jelenlét kezd kibontakozni a határon túli magyar területeken a kormány támogatásával, és ehhez minden helyi szereplő támogatására szükségünk van, legalábbis jól jön ez a támogatás, hiszen egy olyan nemzeti ügyről van szó, ami, azt gondolom, nem helyénvaló, ha pártpolitikai csatározáso k tárgyává válik, ahogyan ezt eddig szerencsésen sikerült is elkerülni. Tisztelt Képviselő Úr! Mi ismerjük az ön személyes elkötelezettségét a határon túli magyarok ügye iránt. Rendkívül sajnálatos, hogy a pártjában ezzel nincsen mindenki így, hiszen olyan kijelentések hangozhatnak el, ahogyan éppen erre már történt ma utalás, mint a szolnoki elnökük szavai, aki arról beszél, hogy „a magyarság nagyobb része a határon túl az északamerikai indiánokhoz hasonlóan megvehető egy marék üveggyönggyel”. Ez a marék üveggyöngy a kettős állampolgárság volt. Azt gondolom, hogy ezek méltatlan szavak, ahogyan azok is, hogy „kezdem azt hinni, bármennyire is keserű ezt kimondani, nem érdemelték meg a kettős állampolgárságot”.
