Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 4. szerda (244. szám) - A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
610 versenyhátrány, ha úgy tetszik, kettős mérce kerül alkalmazásra. Minden létező módon egyébként már megpróbálják az ellenzéket ellehetetleníteni, de még e módon is tovább fokozzák ezt a terhet. Egyébként ebből, ha belegondolunk, többletbevétele az államnak nem keletkezik, hiszen az egyik zsebéből rakja át a másikba a pénzt, hiszen egy költségvetési forrásokból működő pártnál, ha költségvetési pénzből megfizeti a környezetvédelmi termékdíjat, akkor tényleg gyakorl atilag az történik, hogy az állam egyik zsebéből a másikba áthelyezi ezeket a forrásokat, tehát itt nincs igazából értelme többletadóbevételről beszélni, maximum egy átrendeződésről. Viszont a szólásszabadságot, a véleménynyilvánítás szabadságát már erőse n lehet befolyásolni azzal, hiszen korlátozott források állnak különösen az ellenzéki pártok rendelkezésére. Kampányidőszakra időzíteni egy ilyen törvényjavaslatnak a hatálybalépését, még ha százszázalékosan elhisszük azt, hogy kizárólag környezetvédelmi c élokat szolgál, akkor sem túl etikus. Úgyhogy egy ilyen jellegű megnyugtató választ várnék az államtitkár úrtól, ha előbb nem, akkor a zárszavában, de örülnék, ha előbb megtenné, hogy azok az ellenzéki kiadványok a választási kampányban, vagy ne beszéljünk ellenzéki kiadványról, beszéljünk bármely magyarországi párt által a párt nevében kiadott választási újságról, szórólapról, bármi egyéb kiadványról, amelyek nem állami vagy önkormányzati szerv által vannak kiadva, termékdíjkötelesek leszneke, avagy nem. Ugyanis ezt már az előző kampányban is láthattuk, hogy különböző módon korlátozva volt, hogy politikai reklámot ki tehet ki és ki nem, és miközben állami üzeneteket, úgymond közcélú üzeneteket, társadalmi célú hirdetéseket minden korlátozás nélkül közzé le hetett tenni, addig a politikai célú reklámok erősen le voltak korlátozva, és ezzel visszaélve tudott a kormánypárt kormányként társadalmi célú hirdetésnek álcázott kampánypropagandát folytatni akár a köztelevízióban vagy bármely más felületen. Ehhez hason lítanám most ebben a törvényjavaslatban a környezetvédelmi célúnak álcázott ilyen célú korlátozást, ha ez valóban meg fog történni. Úgyhogy elsősorban erre szeretnék választ kapni, és arra, hogy azt jelentie valóban ez a változtatás, hogy most már egy áll ami vagy önkormányzati szerv alapfeladata körében kiadott kiadvány 50 százalékig terjedően gazdasági célú reklámot is tartalmazhat. Tehát gyakorlatilag, ha állam vagy önkormányzat adja ki, akkor hiába gazdasági célú reklámokat tartalmaz majdnem fele arányb an, mondjuk, vagy akár 50 százalékig, arra nem kell megfizetni a környezetvédelmi termékdíjat, míg ha ugyanezt ezt egy profitorientált gazdasági társaság teszi meg, akkor ezt a termékdíjat igenis meg kell fizetni, akkor ez megint csak egy elég érdekes kett ős mérce vagy korlátozás lenne. Ha állami vagy önkormányzati szerv az alapfeladatát látja el, akár legyen az egy hatóság, legyen az tényleg egy önkormányzat, vagy legyen az egy minisztérium, legyen az maga a kormány, ne tegyen gazdasági célú reklámot a kia dványába, illetve ha meg megteszi, akkor legalábbis ne ez alapján mentesüljön a termékdíj megfizetése alól. Ha egyszer gazdasági célú reklámot közöl, akkor legyen termékdíjköteles, ha nem közöl gazdasági célú reklámot, csak közcélú vagy társadalmi célú inf ormációkat, közhasznú információkat tesz közzé, akkor viszont ne kelljen, mert az egy közhasznú feladat, és ne kelljen azért környezetvédelmi termékdíjat megfizetni, legyen szó akár egy település helyi újságjáról - bár azok többnyire azért szoktak már csak finanszírozási okokból is gazdasági célú reklámokat tartalmazni , de akár egy tájékoztató hírlevélről vagy bármi egyébről. Úgyhogy ez a legfőbb aggályunk nekünk ezzel a törvénnyel kapcsolatban, és amíg ez az aggály nem tisztázódik egyértelműen, addig nem tudjuk jó lelkiismerettel támogatni, sőt addig egyáltalán nem tudjuk támogatni, annak ellenére, hogy nem a környezetvédelmi célkitűzéseivel van problémánk. Mondom én ezt mint a Jobbik környezetvédelmi szakpolitikusa, nem is lehet problémánk a környezetvéd elmi célkitűzéseivel, hiszen azok teljes mértékben támogathatóak, amennyiben a céljukat elérik, de természetesen ezt csak utólag fogjuk megtudni majd, ha hatályba lép a jogszabály. Csak tudják, az a probléma, hogy mindig, nagyon sokszor előfordult már, val amilyen nemes cél mögé bújtatva valamilyen aljas politikai szándék húzódott meg. Valamiféle sunyisággal
