Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 4. szerda (244. szám) - A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
608 A törvénytervezet összhangot kíván teremteni 2018. január 1jétől az adóigazgatás új szabályozási környezete körül. Tekintettel arra, hogy az adózás rendjéről szóló törvény a termékdíjszabályozás mögöttes jogszabálya, a jogszabályok összhangját meg kell teremteni. A törvényjavaslat ezt az intézkedést is magában foglalja. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosítására azért van szükség, mert muszáj elérnünk, hogy a piac kevesebb műanyag zacskót és reklámhordozó papírt állítson elő, illetve használjo n fel, mert ezek kiemelten károsak a környezetünkre. Ezért támogatja a KDNP, hogy az ilyen termékek után magasabb összegű díjat kelljen fizetni. Ugyanakkor támogatjuk a nyilvántartások vezetésének egyszerűsítését is, hiszen mindannyiunk közös érdeke, hogy a díj megfizetése elé minél kevesebb bürokratikus akadályt gördítsünk. Fontosnak tartjuk azt a változást is, amely megakadályozza, hogy a jogutód kibújhasson jogelődjének termékdíjfizetési kötelezettsége alól. A KDNP számára kiemelt cél a környezet védelme , az arra veszélyes termékek által okozott károk megelőzése, illetve csökkentése. Úgy véljük, hogy a szennyező fizet elvének következetes érvényesítése, a díjmegállapítás és az adóhatósági beszedés eljárásának egyszerűsítése olyan lépések, amelyek végső so ron a legfontosabb eszközök, közös érdek, a természeti környezet és benne az ember hosszú távú, fenntartható jólétét szolgálja. Ugyanakkor általános tanulságként egy fontos bejegyzést is teszünk a téma margójára. A környezetvédelem állami szabályozóeszköze inek száma véges. A célok eléréséhez szükség van a gyártók, a kereskedők és végső soron a fogyasztók belátására, szemléletének, szokásainak megváltoztatására is, nem csak egyszerűbb, egyértelműbb és szigorúbb törvényekre. Bízunk benne, hogy a jogszabály sz elleme kisugárzik majd erre a tudatformálásra is. A KDNP országgyűlési képviselőcsoportjának nevében támogatásunkról biztosítom a termékdíjról szóló törvényjavaslat módosítását, és arra kérem kedves képviselőtársaimat, hogy szavazataikkal támogassák a jogs zabály céljainak elérését. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Szeretettel köszöntöm képviselőtársaimat. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Kepli Lajos képviselő ú r. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kezdjük talán azzal, amiről eddig kevésbé esett szó, illetve részben az MSZP képviselőcsoportja részéről volt már szó arról, ami nem a környezetvédelmi részét képezi ennek a javaslatnak, ugyanis valóban hasznos dolog a műanyag szatyrok, bevásárlótáskák mennyiségének a csökkentése azáltal, hogy egy magasabb termékdíjat vetünk ki rá, és valóban eláraszt bennünket a műanyag hulladék, ezt kezelni szükséges kormányzati szinten is, de az egyik kifogásunk ez ellen az, hogy nehéz környezetvédelmi szabályozóról beszélni olyan esetben, amikor a környezetvédelmi termékdíjból befolyt bevételek a központi államkasszába folynak be, és nem feltétlenül környezetvédelmi és hulladékmegelőzési célokra fordítódnak vissza. Valóban van egy szabályozóereje annak, ha egyes termékkörökre magasabb termékdíjat vetnek ki, már a fogyasztási szokások befolyásolása útján is, azonban ez önmagában nem teljesen az a cél, amit annak idején, amikor a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény megszületett, kitűztek maguk elé célul, hogy az így befolyt bevételekből egyébként a hulladékújrahasznosítás arányát lehessen növelni, szemléletet formálni, az oktatásinevelési tevékenységet a hulladékcsökkentés terén lehessen folytatni. Ez ma már nem nagyon valósul meg, egyfajta központi adóbevételként funkcionál, gyarapítja a központi adóbevételeket, azonban a hulladékgazdálkodási ágazat, az újrahasznosítási ipar közben haldoklik és nem működik megfelelően Magyarországon. A másik pedig: az a cél, amit ezzel a törvénnyel el kívánnak érni, az a kettős mérce, amely mindig is jellemző volt a kormányzati jogalkotásra ennek a kormánynak a regnálása idején,
