Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 4. szerda (244. szám) - A belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint az egyes migrációs tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
595 Nyilvánvalóan az önkormányzatoknak adott rendeletalkotási jog szimpatikus lehet, a mennyiben azt nézzük, hogy számos kérdést minél alacsonyabb szinten lehet rendezni, de a kérdés az, hogy az önkormányzatokat az elmúlt időszakban vajon alkalmassá tettéke arra, hogy ilyen kérdésekben döntsenek. A problémám az, hogy nem, gyakorlatilag eltű nt az önkormányzatoktól az ezzel kapcsolatos szakemberháttér, nincs vízügyekkel, vízügyi kérdésekkel, akár környezetvédelemmel, környezetbiztonsággal kapcsolatos szakember, mert tönkretették és ellehetetlenítették az önkormányzatoknál folyó szakmai munkát. Ebből adódóan az ilyen jellegű jog visszaadása most felelőtlenség. Ezt csak akkor lehet megtenni, ha ehhez az önkormányzatok a normatív támogatásban, finanszírozásban újra megfelelő szakembersegítséget fognak kapni, és megteremtik a lehetőségét annak, hog y valóban jó döntések szülessenek. Mindaddig ez a rendeletalkotási jog a képviselőtestületekre vonatkozóan rendkívül kockázatos, hiszen a legtöbb képviselőtestület nem rendelkezik olyan szakértői háttérrel, hogy ezeket szakmailag meg tudja ítélni, és nyilv ánvalóan a jogszabály egyéb olyan más lépései is, amelyek a parlament elől vagy a parlamenttől vonnak el jogalkotási jogokat, jelenthetnek kockázatot, hiszen mindig visszatérnek vagy rendszeresen visszatérnek a rendeleti kormányzás szintjére, amire így a v álasztások közeledtével, nyilván megértem, hogy szükségük is van. A legfontosabb engedmény azonban ezzel a salátatörvénnyel kapcsolatban az, hogy a kormány gyakorlatilag jelentősen megemeli a díjmentesen használható öntözővíz mennyiségét, tehát elengedik a vízkészletjárulékot, és az eddigiekhez képest jelentősen megemelt éves vízhasználat alatt lehetőséget teremtenek erre. Itt az történik, hogy gyakorlatilag a konkrét öntözésnél 50 ezer köbméter/év helyett 400 ezer köbméter/évre, míg kistermelésnél 150 ezer köbméter esetében 300 ezer köbméterre fogják ezt emelni. Azt mondhatom, hogy ez támogatható intézkedés lenne. Azt mondom, hogy ez a magyar agráriumnak és a magyar tájnak egy szükséges lépés lehetne. Lehetne abban az esetben, ha a kormányzat végezne vízgaz dálkodási tevékenységet, de nem végez. Jelen pillanatban Magyarországon minden áldott nap több víz hagyja el az ország határait, mint amennyi beérkezik. A legkisebb lépést sem tette meg a kormány az elmúlt hét évében annak érdekében, hogy olyan vízmegtartó gazdálkodást valósítson meg, ami alkalmas lehet a tájaink vízhiányának a kezelésére. Mindaddig, ameddig ez nem biztosított, ez egy felelőtlen lépés. Elsőként a teljes vízgazdálkodásunk újrarajzolására és annak a nagyjából 150 éves paradigmának a teljes le váltására lenne szükség, ami nagyjából azt segíti elő, hogy a folyók egyenesre szabásával hogy lehet a lehető leggyorsabban leengedni a vizet az országból. Nagyvíz idején és haváriahelyzetben ez egy praktikus lehetőség, de ilyen néhány évente történik, míg az aszály kockázata egyre sűrűbben jelenik meg, és a klímaváltozás hatásai egyre jobban víztelenítik a tájat, és egyre több nehézséget jelentenek. Mindaddig, ameddig a kormányzatnak nincs észszerű, használható terve a vízgazdálkodásunk újragondolására, é s nincs meg a koncepciója arra, hogy Magyarország, illetve a Kárpátmedence vízkészlettározásának a lehetőségei hogyan épüljenek ki, addig nem szabad ilyen engedményeket tenni, mert addig ez egy felelőtlen gazdálkodás az egyik legfontosabb természeti erőf orrásunkkal. Magyarország jelenleg egy rendkívül gazdag ország természeti erőforrásokban és ennek az édesvízkészletünk egy nagy részét kiadja. Alvízi ország vagyunk, ami lehetőséget teremt nekünk arra, hogy a Kárpátokból leérkező csapadék mennyiségét a fol yókba érve itt hasznosítsuk, de nincs rá törekvés. Múlt hét folyamán volt az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának kihelyezett ülése Szolnokon, ahol többek között a KözépTiszavidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója is előadó volt. Megmutatta azt a közel 6000 milliárdnyi fejlesztést, ami arról szól, hogy milyen EUs támogatásokat használt fel a vízügy, és nincs bennük, alig van bennük olyan, ami észszerű és használható lenne. Rendszeres… - földmunkákat akarnak, ki akarják nyúlni a pénzeket Mészáro s Lőrincnek és a bandájának. Meg tudok mutatni helyeket a KözépTisza mentén, ahol lebontották a gátat, és arrébb
