Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 18. hétfő (238. szám) - Hegedűs Lorántné (Jobbik) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Mikor lesz a köztisztviselőknek érdemi bérrendezése?” címmel - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter:
60 lesz a köztisztviselőknek érdemi bérrendezése?” címmel. Hegedűs Lorántné képviselő, jegyző asszonyt illeti a szó. Parancsoljon! HEGEDŰS LORÁNTNÉ ( Jobbik ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tis ztelt Miniszter Úr! Ismeretes, hogy bizonyos életpályamodellek keretében indított béremelési programmal a kormány csak egy régi adósságát törlesztette, ugyanis a juttatások e szférában 10 éve nem emelkedtek, a fizetések reálértéke emiatt brutális mértékben lecsökkent. A köztisztviselők, kormánytisztviselők béremelésével nem lehet tovább várni. Azzal sem lehet tovább várni. A magánszférában a legtöbb ágazatban a bér a többszöröse a közszférában megkereshető illetményeknek. Tisztelt Miniszter Úr! Most, ezen i nterpellációmmal a közszféra egy olyan területét érintő problémáról szeretném önt kérdezni, amiről sosem hallani, ez pedig a bérrendezés sürgető igénye az Országgyűlés köztisztviselői kapcsán. Az illetményalap változatlanul hagyásával az itt dolgozó, munká nkat napi szinten segítő, pártfüggetlen köztisztviselők illetménye nem emelkedett az elmúlt 10 év során semmit. Bár az adókedvezmények kapcsán egyesek havi szinten pár ezer forinttal többet vihetnek haza, ez az évtizedes lemaradásra tekintettel nem valódi segítség, és joggal érzik úgy a munkatársak, hogy ők az igazi vesztesek, mert kimaradtak a közszolgálati ágazatot érintő bérrendezés valamennyi hullámából. A magas szintű szakmai munkára tekintettel, amit az Országgyűlés minden képviselője részére napi szi nten, gyakran a plenáris vagy bizottsági ülések miatt éjszakába nyúlóan, illetve sokszor hétvégén is végeznek, ők azok, a Ház dolgozói, akik igazán megérdemelnék, hogy tisztességes munkabért fizessenek a részükre. Ha nem becsüli meg az állam azokat, akik p ártszimpátiára tekintet nélkül mindenkinek egyformán segítenek a törvényhozás fellegvárában, hogyan várhatja el tőlük a precíz, kifogástalan és sokszor 1214 órás napi munkavégzést mindenféle perspektíva nyújtása nélkül? Úgy látom, hogy e kicsiny, de annál nagyobb profizmussal, egyszersmind a munkánkat láthatatlanul segítő dolgozói közösségről a kormányzat teljes mértékben megfeledkezett. A fentiek alapján tehát tisztelt miniszter urat kérdezem, hogy szándékoznake az Országgyűlés Hivatala köztisztviselőine k bérrendezését is megkezdeni. Az ezzel a témával kapcsolatos írásbeli kérdésemre azt a választ adta tisztelt miniszter úr, hogy jelenleg nincs a Ház előtt olyan indítvány, ami e problémát rendezné. Szeretném ezúton is szíves tudomására hozni, hogy benyújt ottunk egy ez irányú kezdeményezést, így most már ez csak az önök támogatásán múlik. Számíthatnake tehát érdemi bérrendezésre az Országgyűlés munkatársai? Várom szíves válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. A válasz ra Lázár János miniszter urat kérem tisztelettel. LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter : Köszönöm szépen. Igen tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Mindenekelőtt azzal kezdeném, ahhoz, hogy a közszférában bármiféle béremelés lehesse n, akár most, akár a mögöttünk hagyott hét esztendőben, az a feltétele, hogy a magyar gazdaság teljesítménye jelentős mértékben növekedjen. A magyar vállalati szektor, a versenyben részt vevő gazdasági szereplők teljesítménye nélkül a mintegy 1 millió álla mi alkalmazásban lévő munkavállaló bérét sem rendezni, sem konszolidálni, sem emelni nem lehetséges. Tehát akkor van béremelés a közszférában, ha a gazdaság, az adófizetők ezt kitermelik és teljesítik. A második megjegyzésem, hogy először ott kell bért eme lni, ahol a legnagyobb a baj, ezért 2010ben bővítettük a rendőrség létszámát, először 4 ezer fővel, most egy másik 4 ezer fővel bővítettük a határvédelemben részt vevő rendőrök létszámát, és jelentős mértékben a rendészeti életpálya segítségével sikerült a rendőrök fizetését megemelni. Úgy gondolom, a szigorú büntetőpolitikával együtt ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon a városok és a települések nagy részén felére esett vissza az elkövetett bűncselekmények száma a rendőri jelenlét
